90 perces ingyenes webinár táplálkozástudományi területen tanulni vágyóknak
Táplálkozási stratégiák a krónikus betegségek visszafordítására
Fedezd fel a tudományos evidenciákat a táplálkozási ajánlások útvesztőjében. Csatlakozz az ingyenes 90 perces webinárra, ha megfelelő döntéseket szeretnél hozni a saját egészséged érdekében.
Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás a táplálkozásban
Nemzetközileg
akkreditált
tudásanyag
2024. november 20. (szerda) 9:00 óra
90 perc hosszú ingyenes élő Zoom webinár (felvételről visszanézhető lesz)
Varga Balázs, okleveles népegészségügyi szakember (MSc), a LifestylePro Academy alapítója
Miért kellene mindenkinek tanulnia az evidence-based táplálkozási stratégiákról?
Az orvosoknak és az egészségügyi szakembereknek két alapvető célja van: az élet fenntartása és a szenvedés enyhítése. Ha sikerrel járnak, a nettó hatás az emberi élettartam és az életminőség növekedése. A legújabb kutatások szerint a genetikai hajlam valószínűleg csak 15-30%-át teszi ki a hosszú életnek (1), például a dán ikerkutatás megállapította, hogy az átlagos ember élettartamának csak 20%-át határozza meg a genetika. Más kutatások szerint az élettartamnak kevesebb mint 10%-át határozza meg a genetika (2). Így a környezeti és életmódbeli hatások nagy szerepet játszanak az élettartam meghatározásában (3).
OECD adatai alapján 2019-ben az összes haláleset 24%-a táplálkozási kockázatoknak volt tulajdonítható Magyarországon, ami meghaladja az uniós átlagot (4). Mind a betegségek, mind a hosszú élettartam összefügg az étrend minőségével. A betegségek globális terheiről szóló átfogó jelentés, amely 195 országban vizsgálta az étrendi kockázatok egészségügyi hatásait, megállapította, hogy az alacsony gyümölcs-, zöldség- és teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, valamint a magas vörös és feldolgozott húsfogyasztás jelenleg a krónikus betegségek fő globális kockázati tényezői közé tartozik (5).
A gyenge étrendminőség az egészségtelen egészségügyi állapotok és a krónikus betegségek vezető és megelőzhető oka (6,7). Globálisan szembenézünk a hagyományos alultápláltság „kettős terhével”, amely az elégtelen kalória- vagy tápanyagbevitelből származik, valamint a túlfogyasztásból eredő rossz táplálkozással. A modern alultápláltságot a túlzott kalória- és cukor-, zsír- és sófogyasztás jellemzi, amely gyakran vezet elhízáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint rákhoz. (8,9)
Kiknek ajánljuk ezt a webinárt?
Ha képesek vagyunk szervezetünk egészséges testsúlyát megtartani, akkor javulni fognak a szív- és érrendszeri funkciók, az inzulinérzékenység, és csökkenhet más krónikus betegség kockázata is.
Vajon csak a testsúly számít? Milyen táplálkozási stratégiát érdemes alkalmazni, amely tudományosan is bizonyított?
Az előadásban arra keressük a választ, hogy miért fontos a helyes táplálkozás kialakítása és mit nyerünk ezzel hosszú távon a saját egészségünk szolgálatában.
Érdemes eljönnöd az ingyenes webinárra, ha szeretnél tanulni a táplálkozástudományról, látni hogy mi változott az elmúlt években az élelmiszeriparban, ez miért fontos az egészségünkre nézve.
Az előadás újdonságnak számít, mert olyan témát boncolgat, amiről jellemzően nem nagyon szeretnek beszélni.
Neked való ez a webinár, ha szeretnéd fejleszteni saját egészségedet és segíteni az embereknek az egészséget támogató szokásuk fejlesztésében és ezzel pozitív hatást gyakorolni rájuk.
Amiről tanulni fogsz az ÉLŐ Webináron
1. Mennyire ismerjük saját egészségünket?
Az emberek gyakran kevesebbet tudnak saját egészségi állapotukról, mint gondolnák, ami alapvető fontosságú a megelőzés és az időben történő beavatkozás szempontjából. A modern kor kihívásai közé tartozik, hogy megtanuljuk helyesen értelmezni a legfontosabb élettani adatokat, amelyek tükrében időben tudunk lépni a krónikus betegségek megelőzése kapcsán.
2. Hogyan tudjuk megelőzni a betegségeket és nem kezelni?
Számos krónikus betegség, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, és a magas vérnyomás, megelőzhetőek, sőt, bizonyos esetekben visszafordíthatóak az életmód változtatásával. Ez a szekció rámutat arra, hogy az egészséges táplálkozás milyen fontos szerepet játszik a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében.
3. Miért nem hallasz elég információt a helyes táplálkozásról?
A helyes táplálkozásról szóló információk megtalálása kihívást jelenthet a közösségi média által teremtett információs túlterheltség és a különböző forrásokból származó ellentmondásos tanácsok miatt. A közösségi média platformjain gyakran találkozhatunk félrevezető vagy megalapozatlan táplálkozási tanácsokkal, amelyek zűrzavart kelthetnek az olvasókban és nehezíthetik a helyes táplálkozási szokások kialakítását. Ezenfelül, még a szakmai publikációkban is előfordulhatnak pontatlanságok vagy rosszul közölt állítások, amelyek tovább bonyolítják az igazság kiszűrését.
4. A genetika vagy az életmód a fontosabb?
A kérdés körül folyó vita árnyalt megközelítést igényel, mivel mindkettő befolyással bír az egészségre. Az örökletes tényezők meghatározhatják a különböző betegségekre való hajlamot, de az életmód döntései - mint pl. az étkezési szokások - kulcsfontosságúak a genetikai hajlamok kifejeződésében. Életmódunkkal jelentősen befolyásolhatjuk a génexpressziót, ezáltal csökkenthetjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, sőt, pozitívan befolyásolhatjuk általános jólétünket. A genetika és az életmód közötti összefüggések megértése hozzásegíthet az egyéni egészség optimalizálásához, hangsúlyozva, hogy az egészséges életmódválasztások képesek ellensúlyozni vagy mérsékelni a genetikai hajlamokból adódó kockázatokat.
5. Tényleg károsak-e az állati eredetű ételek?
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin, telített zsírok és állati eredetű élelmiszerek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg azok az étrendek, amelyek teljes értékű növényi ételekben gazdagabbak, a szív- és érrendszeri betegségek kedvezőbb biomarker profiljával és jobb érszerkezeti és funkcionális paraméterekkel jár együtt.
6. Az élelmiszeripar titkos megoldásai
Biztos tudod mit tartalmaznak a csomagolt élelmiszerek? Mindig elolvasod az összetevők listáját? Az élelmiszeripar rejtett trükkjei között szerepelnek azok a stratégiák, amelyekkel befolyásolják a fogyasztói érzékelést és döntéseket. Gyakran előfordul, hogy a termékek csomagolásán található információk és a marketing anyagok finoman manipulálják a valóságot. Például, egyes termékek "fitness" vagy "teljes kiőrlésű" jelzésekkel vannak ellátva, amik azt sugallják, hogy egészségesebbek, annak ellenére, hogy ezek a kijelentések nem mindig állják meg a helyüket.
7. Milyen hatásmechanizmusok befolyásolják a gyulladásokat, a rákot vagy akár egy autoimmun állapotot?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 2-es típusú cukorbetegség (T2D), a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) és a rák világszerte majdnem minden második halálesetért felelősek. Ezek a betegségek jelentősen lerövidítik a várható élettartamot. A táplálkozásról tudni kell, hogy döntő szerepet játszik ezen betegségek kialakulásának kockázatában. A szakirodalmi adatokból úgy tűnik, hogy mind a feldolgozott élelmiszerek, mind a dominánsan állati eredetű ételek fogyasztása hozzájárul a rövidebb élettartamhoz és az idő előtti halálozás kockázatának növekedéséhez.
8. Mik azok a növényi összetevők, amik bizonyítottan is pozitív hatással vannak a szervezetre?
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb mennyiségű fitokémiai anyagokat tartalmazó élelmiszereket (pl. gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék) fogyasztó népességben jelentősen alacsonyabb a halálozási kockázat, és kisebb a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi gyulladás kockázata. A népességvizsgálatok azonban jellemzően nem különítik el a mikrotápanyagok hatását, és jelentős makrotápanyag-különbségeket is tartalmaznak a változatlan étrendhez képest. Mindazonáltal ezek a vizsgálatok azt sugallják, hogy minden további tápanyagnak a növényi alapú étrendet kell kiegészítenie, és nem helyettesítenie.
Ismerj meg jobban bennünket!
Varga Balázs, Népegészségügyi szakember (MSc), LifestylePro Academy alapítója. Balázsnak a mai napig elkötelezett célja, hogy a nyugati társadalomban jelenlévő nagyfokú krónikus betegségek számát csökkentse.
A LifestylePro Academy ötlete életre hívta azt az elképzelést, hogy minél több emberhez eljusson az egészséges életmód tudományos háttere oktatás formájában, ezáltal növelve a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát.
A LifestylePro Academy az Életmódorvoslás szakmai továbbképzést elsőként hozta be Magyarországra nemzetközileg akkreditált felnőttképzés és kreditpontos (OFTEX, GYOFTEX és OKFŐ) képzés formában.
Oktatóink az orvos és egészségtudomány széles területét lefedik: szakorvosi, dietetikai, sportdietetikai, táplálkozástudományi, sportedzői, epidemiológiai és népegészségügyi.
Több mint 10600 orvos és egyéb klinikus a tagja az International Board of Lifestyle Medicine által felügyelt nemzetközi Életmódorvos szervezeteknek, továbbá 5017 orvos és 1671 egyéb egészségügyi szakember rendelkezik Lifestyle Medicine minősítéssel világszerte.
Ahol láthattál már bennünket
Élménybeszámolók és történetek képzéseinkről
Több mint 300 hallgató vizsgázott nálunk sikeresen.
Foglald le a helyed a Táplálkozási stratégiák a krónikus betegségek visszafordítására ingyenes előadáson és alkalmazd a tanultakat már másnap!
Kiknek érdemes csatlakozni?
Neked való ez a webinár, ha szeretnéd fejleszteni saját egészségedet és segíteni az embereknek az egészséget támogató szokásuk fejlesztésében és ezzel pozitív hatást gyakorolni rájuk. Regisztrálj most az ingyenes webinárra, hogy megszerezd a tudást!
1. Mayer PJ. Inheritance of longevity evinces no secular trend among members of six New England families born 1650- 1874. Am J Hum Biol. 1991;3(1):49-58.
2. Ruby JG, Wright KM, Rand KA, et al. Estimates of the heritability of human longevity are substantially inflated due to assortative mating. Genetics. 2018;210(3):1109-1124.
3. Takata H, Suzuki M, Ishii T, Sekiguchi S, Iri H. Influence of major histocompatibility complex region genes on human longevity among Okinawan-Japanese centenarians and nonagenarians. Lancet. 1987;2(8563):824-826.
4. OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2021), Magyarország.
5. Health effects of dietary risks in 195 countries, 1990-2017: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2017. Lancet. 2019;393(10184):1958-1972.
6. Kim H, Caulfield LE, Rebholz CM. Healthy Plant-Based Diets Are Associated with Lower Risk of All-Cause Mortality in US Adults. J Nutr. 2018;148(4):624-631.
7. McNaughton SA, Bates CJ, Mishra GD. Diet quality is associated with all-cause mortality in adults aged 65 years and older. J Nutr. 2012;142(2):320-325.
8. Miller V, Webb P, Micha R, Mozaffarian D. Defining diet quality:
a synthesis of dietary quality metrics and their validity for the double burden of malnutrition. The Lancet Planetary Health. 2020;4(8):e352-e370.
9. Mozaffarian D, Rosenberg I, Uauy R. History of modern nutrition science-implications for current research, dietary guidelines, and food policy. Br Med J. 2018;361:k2392.