Az egészséges alvási szokások fontossága

Bevezető

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget a teljes testi, szellemi és társadalmi jóllét állapotaként határozza meg, és nem csupán a betegség hiányaként. Ahogyan a táplálkozás és a testmozgás, úgy az alvás is az egészség alapvető tényezője. Az alvás egy összetett állapot amely mélységét, időtartamát, folyamatosságát és időzítését a szervezet homeosztázisa és cirkadián rendszere együttesen szabályozza. A cirkadián rendszer egy endogén, önfenntartó 24 órás ritmus, amely minden szövetet és szervet befolyásol, ideértve a kardiometabolikus, immunológiai, idegi, endokrin és mentális funkciókat is.

Évtizedek óta vizsgálják, miért alszunk. Ma már tudjuk, hogy az alvás kritikus szerepet játszik számos biológiai funkcióban, amelyek optimalizálják a testünk teljesítményét és alkalmazkodási képességét a gének szintjétől kezdve a viselkedésünkig. Emellett az alvást környezeti és társadalmi tényezők is befolyásolják és biológiai tényezőkkel együtt több alvási jellemzőt érinthetnek. Ilyen jellemzők az alvás időtartama, hatékonysága (a REM és non-REM alvás aránya), időzítése és rendszeressége. Annak ellenére, hogy számos kutatási eredménynek köszönhetően elkezdtük megismerni az alvás fontosságát, az egészséges alvási szokások fontosságát még mindig nem ismeri fel kellőképpen a világ legtöbb nemzeti közegészségügyi programja és oktatási intézménye, beleértve a kutatóintézeteket is.

Globális különbségek az alvási adatokban: az alvásidő példáján keresztül

Az alvás minden emberi funkcióra hatással van, és létfontosságú az optimális kardiometabolikus, immunológiai, agyi és mentális egészség eléréséhez. A 194 WHO tagállamról szóló szakirodalmi összefoglaló eredményei azt mutatják, hogy csak 43 (22%) ország gyűjtött és közölt népességi szintű alvásidő adatokat. Ez a hiányosság ellentétben áll a más egészséget befolyásoló viselkedésekre vonatkozó nagy mennyiségű adattal, mint például az alultápláltság, a fizikai inaktivitás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás témájában rendelkezésre áll.

Az alvás időtartamára vonatkozó adatok szűkössége az egész világon

Ez a nagy különbség különösen aggasztó tekintettel arra, hogy az alvás hiánya vagy rossz minősége megalapozott kockázati tényező számos egészségügyi probléma, betegség esetén.

Az Európai Neurológiai Akadémia és a WHO elismerték az alvást az agyi egészség egyik meghatározó tényezőjeként, és az Amerikai Szívgyógyászati Társaság nemrégiben az alvásidőt az Élet Nyolc Létfontosságú Faktora (Life’s essential 8) közé sorolta az optimális kardiovaszkuláris egészség érdekében.

A kevés alvás (pl. az időtartama <6 óra/éjszaka) és az alvászavarok (pl. álmatlanság, alvási apnoe és nyugtalan láb szindróma) az egészséget számos mechanizmuson keresztül negatívan befolyásolják. A gyermekek különösen sebezhetők az alvás hiányára, ami viselkedési problémákhoz vezet már kis korban és összefüggést mutat a nem kielégítő alvás előfordulásával felnőttkorban is. A serdülőkori alvászavar gyakoriságát egy kutatás 93 országban vizsgálta, amelyből az átlagos becslés 9,6%-os előfordulás körül mozog, és országonként változik 3,0%-tól (Mianmar) 28,2%-ig (Szamoa). A hiányos alvás számos negatív klinikai következménnyel jár. Az Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint egy 24 órás időszakban a 7 óránál kevesebb alvás prevalenciája rossz általános egészségügyi állapottal, gyenge mentális egészséggel, az agyvérzés rizikójának növekedésével, elhízással és magas vérnyomással társul.

Gazdasági terhek

Az alvás hiányának gazdasági költségei összefüggésben vannak a negatív hatásaival az egészségre, a jólétre, a biztonságra és a termelékenységre. Így az alvászavar nemcsak a globális egészséget fenyegeti, hanem minden ország nemzeti egészségügyi költségvetését is. Az alvás hiányának gazdasági terheit pénzügyi költségekben (pl. egészségügyi ellátás, munkahelyi és közúti balesetek, termelékenységvesztés, elmulasztott adóbevétel és segélyek) és nem pénzügyi költségekben (pl. az életminőség elvesztése és korai haláleset) lehet kifejezni. Egy 2016-17-es pénzügyi évben végzett elemzés ausztrál adatai szerint a jó alvás hiányának teljes pénzügyi költségét 17,9 milliárd dollárra becsülte (ez az ausztrál bruttó hazai termék 1,6%-át jelenti) és a nem pénzügyi költség 27,3 milliárd dollár volt (ez az ausztrál betegségterhek teljes értékének 4,6%-át jelenti az év során).

Habár a legtöbb ország még mindig nem rendelkezik átfogó alvás egészségügyi adatokkal, egy 2017-es tanulmány olyan modellt fejlesztett ki, amely becslést adott a hiányos alvás gazdaságra gyakorolt hatásáról Kanadában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban. Az ebből eredő pénzügyi veszteséget évente 680 milliárd dollárra becsülték.

Kardiometabolikus rendellenességek

Az alvás során a test regenerálja önmagát, miközben növeli a képességét az energiaegyensúly és az egészséges szénhidrát anyagcsere fenntartására. Az elégtelen alvást kapcsolatba hozták a terhességi diabétesz, elhízás, cukorbetegség, koszorúér-betegség és a kardiovaszkuláris halálozás megnövekedett kockázatával. Már 1 óra alvás elvesztése a nyári időszámítás idején a következő 3 napban szignifikánsan növeli a szívinfarktus kockázatát, ami támogatja a javaslatokat az állandó időszámításra azokban az országokban, ahol óraátállítás van. Továbbá az alvászavarok, mint például az obstruktív alvási apnoe súlyos éjszakai hypoxiával, növelhetik a pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség kockázatát, és rossz prognózist jelentenek az infarktuson átesett betegeknek.

Az immunrendszer, fertőzések és rák

Az alvás támogatja az egészséges, kiegyensúlyozott immunválaszt, beleértve az adaptív választ is, ami az első védelmi vonal a kórokozók ellen. Az alvás hiányát összefüggésbe hozták a vakcinákra adott immunválasz elégtelenségével és emelkedett megbetegedési kockázattal a COVID-19, tuberkulózis és megfázás esetében.

Emellett az immunrendszernek fontos szerepe van a rák elleni harcban, az alváshiány azonban a tumorellenes immunválasz károsodásához vezethet, ami növelheti a rák progressziójának vagy halálozásának kockázatát.

Neurológiai rendellenességek

Az alvás nélkülözhetetlen az emlékek (memória) konszolidációjához, ami az életben maradás és a magas szintű működés alapvető követelménye. Az alvászavarok hozzájárulnak a kognitív hanyatláshoz, az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demencia kockázatának növekedéséhez. Emellett az alvászavarok, mint például az obstruktív alvási apnoe és az álmatlanság, nemcsak a stroke kockázatát növelik, hanem a stroke-ban szenvedő betegek körében is nagyon elterjedtek.

Pszichiátriai és pszichológiai rendellenességek

Az alvás fontos szerepet játszik az érzelmek szabályozásában és a pszichoszociális jólét maximalizálásában. Nemcsak a pszichiátriai rendellenességek zavarják az alvást, hanem az alvás hiánya is növeli a szorongásos zavarok, a major depresszió, a PTSD, a bipoláris személyiségzavar, a szerhasználati rendellenességek és az öngyilkosság kockázatát. Az idősebb embereknél, akik veszélyeztetettebbek a depresszió kialakulásában, a kognitív viselkedésterápia az álmatlanság kezelésére csökkentheti a depressziós tünetek hosszú távú előfordulását ami arra utal, hogy az alváshiány ok-okozati összefüggésben állhat a későbbi mentális állapottal.

Közlekedési és munkahelyi balesetek

Az alvászavarok (pl. obstruktív alvási apnoe, narkolepszia és álmatlanság) és az éjszakai műszakos munka miatt nehezebb az éberség fenntartása alacsony stimulációs körülmények között, mint például vezetés közben. Az ellenőrizetlen mikroalvások vezetés közben súlyos balesetekhez vezetnek. Emellett az alvás hiányossága lassult reakcióidőhöz és döntési képességhez, kognitív károsodáshoz vezethet. Ezen hiányosságok együttesen a produktivitás csökkenéséhez és gyakoribb balesetekhez vezethetnek a munkahelyen is.

COVID-19

Összességében a járvány negatív hatást gyakorolt az egészséges alvási szokásokra, a megnövekedett szorongáson és depresszión, valamint a cirkadián rendszer és az alvási minták zavarain keresztül. Egy metaanalízis, amely 493 475 résztvevőt vizsgált meg 49 országban 2019. november 1. és 2021. július 15. között, a zavart alvás globális előfordulását 40,49%-ra jelentette. A leginkább érintett csoportok azok voltak, akik COVID-19-ben szenvedtek, valamint a gyermekek és a serdülők.

Egy nagy adatszámú tanulmány szerint, amiben 14 országban 22 151 résztvevő értékelte a problémákat a járvány előtt és alatt, összességében az alvási és a következményes nappali problémák prevalenciája 10%-kal nőtt.

Fontos megjegyezni, hogy a vírus maga nem magyarázta meg teljes egészében ezt a növekedést, mivel csak 3%-uk jelezte, hogy átesett a betegségen, míg 42,2%-uk korlátozásokkal, 55,9%-uk pedig pénzügyi nehézségekkel szembesült. Egy egészségbiztosítási adatbázis értékelése szerint az USA-ban, több mint 17,2 millió felnőtt adatai alapján nőtt a kiváltott benzodiazepin receptor agonista hipnotikumok, szelektív szerotonin visszavétel-gátlók és szerotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók mennyisége a járvány idején. Az alvászavarok fontos jellemzőként jelentek meg azok esetében, akiknél kialakult a poszt-COVID szindróma is, amely együtt jár a cirkadián ritmuszavarokkal.

Környezeti determinánsok

Az alvás mennyiségét és minőségét sok környezeti tényező zavarhatja meg (pl. fény, hőmérséklet, zaj és levegőminőség). A melegebb éjszakai hőmérséklet különösen rövidített alvást okoz, ami az időseket és a kevésbé fejlett országok lakóit (valamint a gazdag országokban hátrányos helyzetű közösségeket) különösen rosszul érinti. A környezeti és társadalmi stressz következményei, például a klímaszorongás (vagyis az emberek klímaváltozás által okozott jelenlegi vagy jövőbeli károkkal kapcsolatos szorongása) növelheti a kortizol és a norepinefrin szintjét, ami fokozhatja a szimpatikus idegrendszer aktivitását, károsan befolyásolva az alvást.

Társadalmi determinánsok

Az alváshiány általában tükrözi a társadalmi hátrány vagy kirekesztettség szintjét, és az egészséges alvást meghatározó társadalmi tényezők eltérnek országok és régiók között. Például az alváshiány pszichológiai stressz, pénzügyi nyomás, modern technológia (pl. videojátékok vagy streaming szolgáltatások), éhség vagy a biztonság fenyegetése miatt is egyaránt jelentkezhet. Egy másik példa a napi 24 órában elérhető munkaerő iránti növekvő igény, ami olyan munkavállalói csoportot teremt, akiknek szabálytalan alvási rendjük van.

A hátrányos társadalmi és fizikai környezet, egyéni sebezhetőséggel kombinálva szinergikus hatást fejthetnek ki az gazdasági költségekre. Például egy post-traumás stressz zavarban szenvedő személynek lehet alváshiánya és gyenge nappali funkcionálása, ami következésképpen növelheti a munkahelyi hiányzást és az egészségügyi ellátás igénybevételét. Ezért az egészséges alvási szokásoknak a javítása hozzájárulhat az általános egészségügyi egyenlőség eléréséhez.

Összegzés

Annak ellenére, hogy erős evidenciák bizonyítják, az alvás kritikus hatással van az emberi egészség minden aspektusára, az egészséges alvás fontossága globálisan alulértékelt. Cselekedni kell a tudatosság növelése és a kritikus alvás adatok globális szintű gyűjtésének szorgalmazása érdekében. Az ilyen adatok szükségesek az egészséges alvást szabályozó ajánlások kidolgozásához, amik javítani fogják a világ népességének egészségét, és hozzájárulnak a egészségügyi egyenlőtlenségek kezeléséhez.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Életmódorvoslás 6 pilléres rendszere

Ingyenes webinár orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségügyi szakdolgozóknak

Csatlakozz egy ingyenes 60 perces szakmai webinárra és ismerd meg azt az orvosi szakterületet, amely elsődleges módszerként alkalmaz terápiás életmódbeli beavatkozásokat a krónikus betegségek kezelésére.

Időpont: 2024. július 23. kedd 19:00 óra
Helyszín: Online, Zoom webinár

OFTEX, GYOFTEX, OKFŐ akkreditált kreditpontos képzési kínálat bemutatása a webináron.

Hivatkozások:

Lim DC, Najafi A, Afifi L, Bassetti C, Buysse DJ, Han F, Högl B, Melaku YA, Morin CM, Pack AI, Poyares D, Somers VK, Eastwood PR, Zee PC, Jackson CL; World Sleep Society Global Sleep Health Taskforce. The need to promote sleep health in public health agendas across the globe. Lancet Public Health. 2023 Oct;8(10):e820-e826. doi: 10.1016/S2468-2667(23)00182-2. PMID: 37777291.

Ajánlott szakmai cikkek