Fermentált ételek hatása a mikrobiomra és az immunrendszerre

Régóta tudjuk, hogy az emberi vastagbélben kolonizáló baktériumok, vagyis a bélflóra/mikrobióta/mikrobiom befolyásolja immunrendszerünket, ezáltal egészségünket. Több kísérletben is kimutatták már, hogy a mikrobióta összetételére és működésére a táplálkozási szokásaink vannak a legnagyobb hatással. Valamint az is ismert, hogy az étrendünk megváltoztatása rövid időn belül modulálja a bélflóránkat. Ezek az információk felvetik annak a lehetőségét, hogy hogyan tudnánk irányítottan változtatni a mikrobiomot bizonyos egészségi problémák esetén, valamint hogy vannak-e olyan, széles körben javasolható étrendi tanácsok, amik populációs szinten, a bélflóra közvetítésével javítják az általános egészségi állapotot.

Korunk civilizációs betegségeiben közös, hogy krónikus gyulladással járnak. Érdekes egybeesés, hogy a bélflóra megváltozása az iparosodás, városiasodás hatására jól dokumentált jelenség. A mikrobiom gyors „nyugatiasodását” figyelték meg például az Egyesült Államokba bevándorlók között, az elsilányodó bélflóra mellett a BMI-jük és gyulladásos markereik szintje nőtt. A bélflóra tudvalevően befolyásolja az immunrendszert és a gyulladás szintjét. Kérdés azonban, hogy egészséges emberben ezáltal befolyásolható-e a szervezet gyulladásos válasza.

Erre kerestek választ a Stanford Egyetem kutatói. (1) Korábbi ismeretek alapján két fő mód van a bélflóra állapotának javítására. Az egyik a rostfogyasztás: állat- és humán kísérletek igazolták, hogy az élelmi rostokban találhatók olyan szénhidrátok, amiket a mikrobióta hasznosítani tud (microbiota-accessible carbohydrates/MACs), ezáltal fennmarad a bélflóra diverzitása és metabolizmusa. Az anyagcseréjük során keletkezett rövid láncú zsírsavak (short-chain fatty acids/SCFAs) pedig hozzájárulnak a bél-barrier fenntartásához, és gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Ezek alapján, valamint annak ismeretében, hogy egy átlag amerikai ember az ajánlottnál mennyivel kevesebb élelmi rostot fogyaszt, elképzelhető hogy a rostbevitel növelése egy egyszerű és nagyon hatásos módja lehet az immunrendszer befolyásolásának a mikrobiomon keresztül.

A másik élelmiszercsoport, aminek bizonyítottan jótékony hatása van az emberi bélflórára a fermentálással készült ételek csoportja. Ide tartoznak például: savanyúkáposzta, miso, kefir, joghurt, kombucha, kimchi, tempeh. Átfogó, kohorsz tanulmányokban bizonyították a fermentált ételek fogyasztásának kapcsolatát a diabetes, a daganatos és kardiovaszkuláris megbetegedések csökkent rizikójával.

A Stanford kutatói olyan kísérletet terveztek, amiben a több hetes speciális étrend mellett a mikrobiom és az immunrendszer állapotát párhuzamosan tartották megfigyelés alatt. A beválogatott, egészséges résztvevőket két 18 fős csoportra osztották. Az egyik csoport magas rosttartalmú, a másik sok fermentált ételt tartalmazó étrendre állt át 10 hétig (4 hétig fokozatosan növelve az arányukat naponta, majd 6 hétig fenntartva az elért legnagyobb mennyiséget, ez a fermentált ételes csoportban napi nagyjából 6–7 adagot jelentett).

A mikrobiológiai elemzésekből az derült ki, hogy a fermentált ételeket fogyasztó csoportban nagymértékben nőtt a bélflóra diverzitása, vagyis több, az emésztés és az immunrendszer számára hasznos fajt tudtak kimutatni a baktériumflórából a kísérlet végén. Ez a növekedés a változatosságban nem volt megfigyelhető a másik csoportban, annak ellenére, hogy az élelmi rostok bőségesen tartalmazzák a már feljebb említett, a bélbaktériumoknak táplálékul szolgáló szénhidrátokat. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy viszonylag rövid ideig zajlott a kísérlet, és a 6 hét nem volt elég ahhoz, hogy ilyen változást indukáljon ebben a csoportban is, de ez nem zárja ki azt, hogy hosszú távon a magas élelmi rostbevitelnek ne lenne hasonló hatása. Az viszont kimutatható volt már ennyi idő alatt is, hogy a baktériumok összmennyisége és szénhidrátbontó kapacitásuk nőtt.

A fermentált ételeket fogyasztó csoportban a bélflóra egyre diverzebb lett a vizsgálat során, és ezzel párhuzamosan a gyulladásos markerek plazmaszintjének csökkenését figyelték meg. Érdekes módon az új baktériumfajok nem az elfogyasztott ételekből származtak, így valószínűsíthető, hogy az étrend hatására olyan módon alakultak át a körülmények a vastagbélben, hogy több, eddig nagyon kis számban megtalálható (vagy esetleg a környezetből felvett) baktérium teret kapott az osztódásra. Ez a diverzitás növekedés folytatódott a fenntartó 6 hét után is, amikor a résztvevők eldönthették hogy milyen módon táplálkoznak, és a kutatók további 4 héten keresztül tartották őket megfigyelés alatt. Ebben az időszakban a legtöbb résztvevő kicsivel kevesebb fermentált ételt vitt be, mint a 6 hetes intenzív periódusban, de a kezdeti mennyiségnél mindenki többet fogyasztott.

A kutatók kiemelték, a két étrendbeli irányvonal ötvözése egymást erősítő módon hathat, de ennek a pontos vizsgálata és leírása még nem áll rendelkezésünkre.

Vegánként milyen fermentált ételek tudsz enni? Savanyú káposzta, savanyú uborka, tempeh, miso, kimchi, natúr szójajoghurt, savanyú kenyér, kombucha, vagy bármilyen saját magad készített fermentált zöldség.

Cikkreferátumot írta: Szeidl Sára

Hivatkozások:

(1) Wastyk, H. C., Fragiadakis, G. K., Perelman, D., Dahan, D., Merrill, B. D., Yu, F. B., Topf, M., Gonzalez, C. G., Van Treuren, W., Han, S., Robinson, J. L., Elias, J. E., Sonnenburg, E. D., Gardner, C. D., & Sonnenburg, J. L. (2021). Gut-microbiota-targeted diets modulate human immune status. Cell, 184(16), 4137–4153.e14. https://doi.org/10.1016/j.cell.2021.06.019