Az elhízás és a kapcsolódó betegségek vizsgálata a genetikai kockázatok, az életmódbeli szokások és ezek kölcsönhatásának szempontjából

Egy 2024. július 2-án a Cell Metabolism folyóiratban megjelent cikk átfogóan elemzi, hogy a genetikai hajlam és az életmód hogyan függ össze az elhízással és a hozzá kapcsolódó egészségügyi problémákkal. (1)

A kutatás, Min Seo Kim és kutató társai, a Samsung Advanced Institute for Health Sciences & Technology (SAIHST), az MIT és Harvard Cardiovascular Disease Initiative, valamint a Massachusetts General Hospital munkatársainak közös munkáján alapul.

Bevezetés

Az elhízás a modern társadalom egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, amely a világ népességének jelentős részét érinti. Az elhízás számos súlyos egészségi állapot, például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, stroke és bizonyos rákfajták kockázatát is növeli. Az elmúlt évtizedek kutatásai megerősítették, hogy az elhízásra való hajlam nagymértékben örökölhető, és a genetikai meghatározottság kulcsszerepet játszik a kialakulásában. Ugyanakkor a környezeti, társadalmi és életmódbeli tényezők, például a táplálkozás, a fizikai aktivitás, az alvási szokások és a stressz szintén jelentősen befolyásolják az elhízást.

Célkitűzés

A jelen tanulmány célja a genetikai rizikófaktorok, az életmód és az elhízás közötti összefüggések részletes feltárása. A kutatás mélyebb megértést kíván nyújtani arról, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az elhízás kialakulását, valamint a prevenciós lehetőségeket. Emellett azt vizsgálja, hogy a pozitív irányú életmódbeli változások képesek-e mérsékelni a genetikai hajlamból eredő elhízás kockázatát, valamint a hozzá kapcsolódó egészségügyi problémák előfordulását.

Kutatási módszerek

A kutatást a brit Biobank adatai alapján végezték el, ahol összesen 338,645 résztvevő adatait elemezték. Az alanyok genetikailag különböző kockázati csoportokba tartoztak. A kutatók a testtömegindexet (BMI) és annak genetikai összefüggéseit vizsgálták. Ennek alapján egy polygenikus pontszámot (PGS) készítettek, figyelembe véve több ezer különböző genetikai variánst. A mutatószámot a kutatók az elhízásra való genetikai hajlam felmérésére és a kockázati csoportok azonosítására alkalmazták.

Emellett egy életmódskálát is kidolgoztak, amely öt fontos életmódbeli tényezőt tartalmazott: fizikai aktivitás, étrend, ülő életmód, alkoholfogyasztás és alvásmennyiség. Az életmódbeli szokásokat a résztvevők által önkéntesen megadott információk alapján értékelték, ami lehetővé tette a kockázati csoportok alaposabb vizsgálatát.

Eredmények

A kutatás eredményei kiemelik, hogy az elhízás kialakulásában a genetikai hajlam és az életmódbeli tényezők egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

A főbb megállapítások a következők

• A magas fokú genetikai hajlammal rendelkező egyéneknél a helytelen életvitel, különösen a mozgásszegény, ülő életmód (például televíziózás, számítógépes játékok), jelentősen növelte az elhízás és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémák kockázatát.
• Egészséges életmódot folytató résztvevők esetében — kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres testmozgással és megfelelő alvással — még genetikai hajlam mellett is csökkent az elhízás és a kapcsolódó betegségek veszélye.
• A kutatás azt is megállapította, hogy bár a genetikai hajlam fontos tényező, nem determinálja az elhízás kialakulását, mivel a helyes életmód képes a kockázatot mérsékelni.
• Genetikai vizsgálatok segítségével azonosíthatók a magas kockázati csoportok, és ez lehetőséget ad személyre szabott prevenciós programok kidolgozására, amelyek segítenek megelőzni az elhízással összefüggő egészségügyi problémákat.

Következtetés

Az elhízás és a hozzá kapcsolódó betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen az egészséges életmód kialakítása, függetlenül a genetikai hajlamtól. Az életmódbeli tényezők, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a megfelelő alvás, jelentős mértékben mérsékelhetik az elhízás kockázatát.

A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a testsúly csökkentésében játszik szerepet, hanem javítja a test összetételét, támogatja az anyagcsere egészségét, és pozitív hatással van a hangulatra. Hasonlóképpen, a tápláló, teljes értékű élelmiszerek fogyasztása, valamint a gyorsételek elkerülése kulcsfontosságú a hosszú távú egészség fenntartásában. Az egészséges életmód nemcsak a súlykontroll miatt fontos, hanem alapvető szerepet játszik a különféle krónikus betegségek megelőzésében is.

Összefoglalás

Az elhízás problémája összetett, és sok tényező játszik szerepet a kialakulásában. A genetikai- és életmódbeli kölcsönhatások megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony megelőzési és kezelési stratégiákat dolgozhassunk ki. Az egészséges életmód népszerűsítése, a genetikai hajlam figyelembevétele és a közegészségügyi programok célzott megvalósítása révén komoly lépéseket tehetünk az elhízás világméretű problémájának kezelésében.

Cikkreferátumot írta: P. Katalin

Hivatkozások

(1) Kim MS, Shim I, Fahed AC, et al. Association of genetic risk, lifestyle, and their interaction with obesity and obesity-related morbidities. Cell Metab. 2024;36(7):1494-1503.e3. doi:10.1016/j.cmet.2024.06.004