Már óránként 5 perc testmozgás is számít

Egy közel 20 ezer fős vizsgálat szerint a rendszeres 5 perces sétaszünetek javítják a hangulatot és csökkentik a fáradtságot.

A nyugati országokban a felnőttek naponta átlagosan akár 12 órát is eltöltenek ülve, ami a teljes ébren töltött idő több, mint háromnegyedét teszi ki.

A tartós ülés nemcsak a szív-érrendszeri és anyagcsere betegségek, hanem a rosszabb mentális egészség és a korai halálozás magasabb kockázatával is összefüggésben áll, ezért egy fontos népegészségügyi kihívás.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az ülés rendszeres megszakítása rövid sétákkal javíthatja a vércukorszabályozást, a vérkeringést és a közérzetet, de eddig kevés bizonyíték állt rendelkezésre arról, hogy ez a való életben is működik-e.

Ezt vizsgálta egy új, 2026-ban kiadott nagyszabású vizsgálat, amelyben kicsivel több, mint 19 alany vett részt.

A résztvevők két héten keresztül 5 perces sétákat végeztek saját választásuk szerint 30, 60 vagy 120 percenként.

A kutatók a fáradtságot, a pozitív és negatív hangulatot, valamint a munkateljesítményt is értékelték a vizsgálat során.

Mindhárom gyakorisággal végzett séta javította a résztvevők közérzetét, csökkentette a fáradtságot és a negatív hangulatot, miközben növelte a pozitív érzelmeket.

Minél gyakoribbak voltak a séták, annál nagyobb volt a javulás, de a 30 és 60 percenként végzett szünetek is már klinikailag is jelentős mértékben csökkentették a fáradtságot és javították a pozitív hangulatot.

Ezzel szemben, a negatív hangulat csökkentését csak a minden 30 percenként elvégzett 5 perces séta érte el.

Fontos eredmény, hogy a rendszeres mozgásszünetek nem rontották a munkateljesítményt.

A kutatók ugyanakkor azt is megvizsgálták, hogy mennyire tartható be ez a hétköznapokban, és azt találták, hogy a 30 percenkénti szünetek bizonyultak a leghatékonyabbnak, de ezeket volt a legnehezebb rendszeresen megvalósítani.

A 120 percenkénti séta volt a legkönnyebben kivitelezhető, viszont kisebb előnyökkel járt, ezért az óránkénti, 5 perces séta bizonyult a legkivitelezhetőbb, de még hatékony megközelítésnek.

Bár ez a vizsgálat elsősorban a mentális egészséghez kötődő végpontokat értékelt, megerősíti, hogy már a rövid, rendszeres séták is jelentős előnyökkel járhatnak a mindennapokban.

Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert

Hivatkozások

Keith M. Diaz et al., British Journal of Sports Medicine, 2026