80 év tanulsága: mitől lesz az életünk boldog és egészséges?

Mi tesz minket boldoggá és egészségessé egy életen át? A pénz? A siker? A genetikai adottságaink? Vagy valami egészen más?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a világ egyik leghosszabb kutatása, amelyet a Harvard Egyetem indított még 1938-ban. Abban az időben 268 harvardi másodéves hallgató egészségét kezdték el nyomon követni, a nagy gazdasági válság közepén. Senki sem gondolta volna, hogy a vizsgálatból több generáción átívelő óriáskutatás lesz, amely még ma is zajlik.

Az évek során a résztvevők köre kibővült: az 1970-es évektől további 456 fiatalt vontak be Boston belvárosából, majd a családtagokat – feleségeket, gyerekeket – is bevonták a kutatásba. Így a tudósok egyedülálló ablakot kaptak arra, hogyan alakul egy emberi élet: milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák a hosszú, boldog és egészséges öregkort.

A legnagyobb felismerés: a kapcsolatok számítanak a legtöbbet

A kutatók több évtizednyi adat, orvosi vizsgálat, interjú és kérdőív elemzése után egyértelmű következtetésre jutottak:

nem a pénz, nem a hírnév és nem is a gének, hanem a közeli, szeretetteljes emberi kapcsolatok jelentik a legfontosabb védőfaktort az életünkben.

A számok is beszédesek. A vizsgálat kimutatta, hogy az emberek kapcsolati elégedettsége 50 éves korban pontosabban jelezte előre a 80 éves kori fizikai egészséget, mint például a koleszterinszintjük.

Robert Waldinger pszichiáter, a kutatás jelenlegi vezetője így fogalmazott:
„A magány öl. Ugyanolyan erős hatású, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.”

Ez azt jelenti, hogy az elszigeteltség, a kapcsolatok hiánya ugyanolyan mértékben rövidíti meg az életet, mint ezek a közismert káros szokások.

Mi számít „jó kapcsolatnak”?

Fontos hangsúlyozni, hogy a „jó kapcsolat” nem azt jelenti, hogy soha nincs vita vagy nézeteltérés. A kutatók szerint sok idős házaspár, akiket megfigyeltek, gyakran civakodott apróságokon – mégis erős védőfaktor volt számukra a kapcsolat, mert tudták, hogy baj esetén számíthatnak egymásra.

Ez a biztonságérzet – a tudat, hogy nem vagyunk egyedül – védi meg az embereket a testi és lelki hanyatlástól. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a szeretetteljes kapcsolatok késleltetik a mentális leépülést, és hosszabb ideig tartják élesen az agyat.

Hogyan kutatták mindezt?

A Harvard-tanulmány módszerei az idők során egyre korszerűbbek lettek. A kezdeti években interjúkra, kérdőívekre és alapvető orvosi vizsgálatokra támaszkodtak. Később vérmintákat vettek genetikai elemzéshez, és MRI-vizsgálatokkal is nyomon követték a résztvevők agyának és testének állapotát.

Ez a gazdag adatbázis lehetővé tette, hogy a kutatók teljes életutakat vizsgáljanak végig. A kép sokszor meglepő volt:

• akikről fiatalon azt gondolták, hogy „sikertörténetek”, idővel kisiklottak,
• mások, akik gyenge indulással kezdték, boldog és aktív nyolcvanasokká váltak.

A kutatás végső tanulsága azonban minden esetben ugyanaz volt: az életünk minőségét a kapcsolataink minősége határozza meg.

Mit üzen ez nekünk?

A Harvard 80 éves vizsgálatának üzenete egyszerű, mégis nehéz következetesen megvalósítani:
ápoljuk a legközelebbi kapcsolatainkat.

Ez jelentheti azt, hogy több időt szánunk a családunkra, odafigyelünk a barátainkra, vagy aktívan keressük a közösségeket, ahol valóban jelen lehetünk.

Ez a befektetés hosszú távon nemcsak boldogabb, hanem egészségesebb élethez is vezet.

A kutatás egy mondatban összefoglalva: A szeretetteljes kapcsolatok a legjobb „egészségbiztosítás”, amit csak köthetünk az életünkben.

Ha épp ott tartasz, hogy párkapcsolatból esküvő felé lépsz, jó szívvel ajánljuk a MOE Rendezvényakadémia esküvőszervező képzését – gyakorlati, piacképes tudást biztosít, rugalmas online formában. Részletek és jelentkezés: Esküvőszervező tanfolyam – MOE Rendezvényakadémia

Hivatkozások:

Harvard Gazette – Liz Mineo (2017): Good genes are nice, but joy is better – Over nearly 80 years, Harvard study has been showing how to live a healthy and happy life. Harvard Gazette. Harvard Gazette