Az Egyesült Államokban a felnőttek csaknem felének van legalább egy megelőzhető krónikus betegsége. A 10 leggyakoribb krónikus betegség közül hétre pozitív hatással van a fizikai aktivitás. (1, 2)
A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) becslései szerint elegendő fizikai aktivitással a mellrák és a vastagbélrák 13%-a, a cukorbetegség 8%-a, valamint a szívbetegségek 7%-a, továbbá minden tízedik korai halálozás megelőzhető lenne. (1)
A fizikai aktivitás a vastagbélrák, a vesebetegség, az alvási apnoé, az oszteoartritisz, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésében is segít, illetve kiegészítő terápiaként is alkalmazható. (3-12)
Ennek ellenére a felnőttek mindössze 23%-a teljesíti egyszerre az aerob és az izomerősítő fizikai aktivitási irányelveket, és az amerikai felnőttek csak fele éri el az aerob aktivitási irányelveket. (13)
Az orvosok fontos szerepet játszanak abban, hogy tanácsot adjanak és fizikai aktivitást írjanak fel betegeiknek. A kutatások kimutatták, hogy az alapellátásban történő fizikai aktivitás ösztönzése jelentősen növeli a felnőttek fizikai aktivitását akár 12 hónapig. (14)
Azok az orvosok, akik rendszeresen mozognak, nagyobb valószínűséggel adnak tanácsot a testmozgással kapcsolatban betegeiknek. Sajnos 2010-ben az amerikai felnőttek mindössze 34%-a számolt be arról, hogy az utolsó orvosi látogatásuk során tanácsot kaptak a testmozgásról. (15, 16)
Bár ennek a tanácsadásnak a hiánya több tényezőből fakad, a leggyakoribb akadályok az időhiány és a mozgással kapcsolatos nem megfelelő ismeretek/tapasztalatok. (15, 17)
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások:
1.) Physical Activity: Why It Matters. Centers for Disease Control and Prevention. Updated May 13, 2020. Accessed October 26, 2020. https://www.cdc.gov/physicalactivity/about-physical-activity/why-it-matters.html
2.) US Department of Health and Human Services. Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd ed. Washington, DC: US Department of Health and Human Services, 2018.
3.) Meyerhardt JA, Giovannucci EL, Holmes MD, et al. Physical activity and survival after colorectal cancer diagnosis. J Clin Oncol. 2006;24(22):3527-3534.
4.) Kirkman DL, Edwards DG, Lennon-Edwards S. Exercise as an adjunct therapy in chronic kidney disease. Renal Nutr Forum. 2014;33(4):1-8.
5.) Mendelson M, Bailly S, Marillier M, et al. Obstructive sleep apnea syndrome, objectively measured physical activity and exercise training interventions: a systematic review and meta-analysis. Front Neurol. 2018;9:73.
6.) Bennell K, Hinman R. Exercise as a treatment for osteoarthritis. Curr Opin Rheumatol. 2005;17(5):634-640.
7.) Pescatello LS, Buchner DM, Jakicic JM, et al; 2018 Physical Activity Guidelines Advisory Committee. Physical activity to prevent and treat hypertension: a systematic review. Med Sci Sports Exerc. 2019;51(6):1314-1323.
8.) Winzer EB, Woitek F, Linke A. Physical activity in the prevention and treatment of coronary artery disease. J Am Heart Assoc. 2018;7(4):e007725.
9.) Umpierre D, Ribeiro PAB, Schaan BD, Ribeiro JP. Volume of supervised exercise training impacts glycaemic control in patients with type 2 diabetes: a systematic review with meta-regression analysis. Diabetologia. 2013;56(2):242-251.
10.) Diabetes Prevention Program Research Group. The 10-year cost-effectiveness of lifestyle intervention or metformin for diabetes prevention: an intent-to-treat analysis of the DPP/DPPOs. Diabetes Care. 2012;35(4):723-730.
11.) Flack KD, Ufholz K, Johnson L, Fitzgerald JS, Roemmich JN. Energy compensation in response to aerobic exercise training in overweight adults. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol. 2018;315(4):R619-R626.
12.) Exercise Is Medicine Fact Sheet. American College of Sports Medicine. 2019. Accessed October 27, 2020. https://www.exerciseismedicine.org/assets/page_documents/EIM%20Fact%20Sheet.pdf
13.) National Center for Health Statistics: Exercise or Physical Activity. Centers for Disease Control and Prevention. May 11, 2020. Accessed October 26, 2020. https://www.cdc.gov/nchs/fastats/exercise.htm
14.) Orrow G, Kinmonth AL, Sanderson S, Sutton S. Effectiveness of physical activity promotion based in primary care: systematic review and meta-analysis of randomised controlled trials. BMJ. 2012;344:e1389.
15.) Abramson S, Stein J, Schaufele M, Frates E, Rogan S. Personal exercise habits and counseling practices of primary care physicians: a national survey. Clin J Sport Med. 2000;10(1):40-48.
16.) Ahmed NU, Delgado M, Saxena A. Trends and disparities in the prevalence of physicians’ counseling on exercise among the U.S. adult population, 2000-2010. Prev Med. 2017;99:1-6.
17.) Hébert ET, Caughy MO, Shuval K. Primary care providers’ perceptions of physical activity counselling in a clinical setting: a systematic review. Br J Sports Med. 2012;46(9):625-631.
