Egy 2020-ban kiadott szakirodalmi áttekintés szerint a napi 0,6–0,8 g/ttkg fehérjét tartalmazó, legalább 50%-ban növényi alapú étrend lassíthatja a krónikus vesebetegség progresszióját és késleltetheti a dialízis szükségességét.
A krónikus vesebetegség világszerte a felnőtt populáció több mint 10%-át érinti, és gyakran vezethet végstádiumú veseelégtelenséghez, amely dialízist vagy transzplantációt igényel.
A dialízis azonban magas mortalitási aránnyal és életminőség-romlással járhat, emiatt kiemelt jelentőségű a vesebetegség progressziójának lassítása.
Egy 2020-as tanulmány olyan táplálkozási intervenciók hatásait vizsgálta a vesebetegség progressziójára, amelyek növényi alapúak és alacsony fehérjetartalmúak.
A kutatók PLADO (plant-dominant low-protein diet) étrendnek nevezték az intervenciókat, amelyek napi 0,6–0,8 g/ttkg fehérjebevitelt javasoltak, amiből legalább 50% növényi forrásból származott.
Emellett az intervenciók alacsony nátriumbevitelt (3 g/nap-nál kevesebb), magas rostbevitelt (minimum 25–30 g/nap) és megfelelő energiabevitel (30–35 kcal/ttkg/nap) ajánlottak.
Az étrendi intervenciók célja az intraglomeruláris nyomás csökkenése, a glomeruláris hiperfiltráció mérséklése, valamint a toxinok termelődésének csökkentése volt.
A tanulmány számos klinikai vizsgálat és metaanalízis eredményeit összegezte, és ezek alapján az alacsony fehérjebevitel csökkenti a vesefunkció romlásának ütemét, javítja a szérum bikarbonát- és foszforszinteket, valamint mérsékli az urémiát, amely során a vesék által ki nem választott salakanyagok felhalmozódnak a vérben.
Randomizált vizsgálatokban a 0.6 g/ttkg/nap fehérjebevitel szignifikánsan lassabb GFR-csökkenéssel járt, mint a magasabb bevitel.
A növényi fehérjeforrások további előnyökkel járhatnak, pl. csökkentik a savterhelést, mérséklik a foszfor felszívódását, valamint kedvezően befolyásolják a bélmikrobiomot, ami által csökken a trimetilamin-N-oxid (TMAO) és más urémiás toxinok szintje, amelyek összefüggésben állnak a kardiovaszkuláris betegségek kockázatával és a vesefibrosissal.
Epidemiológiai adatok szerint a magas vöröshús-fogyasztás növeli a CKD kockázatát, míg a növényi alapú étrend védő hatású.
A növényi alapú, alacsony fehérjetartalmú étrendek egy biztonságos és hatásos megközelítés lehetnek a krónikus vesebetegség kezelésében.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
Kamyar Kalantar-Zadeh, Shivam Joshi, Rebecca Schlueter, Joanne Cooke, Amanda Brown-Tortorici, Meghan Donnelly, Sherry Schulman, Wei-Ling Lau, Connie M Rhee, Elani Streja, Ekamol Tantisattamo, Antoney J Ferrey, Ramy Hanna, Joline L T Chen, Shaista Malik, Danh V Nguyen, Susan T Crowley, Csaba P Kovesdy, Plant-Dominant Low-Protein Diet for Conservative Management of Chronic Kidney Disease, Review Nutrients. 2020 Jun 29;12(7):1931. doi: 10.3390/nu12071931., PMID: 32610641
