Egy 2026-os szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a magasabb rostbevitel összefüggésben áll a nagyobb csontsűrűséggel.
A megfelelő rostbevitelnek számos bizonyított egészségügyi előnye van, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek alacsonyabb kockázata.
A csontritkulás, más néven oszteoporózis, világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelent, hiszen az 50 év feletti nők körülbelül 33%-át, a férfiak 20%-át érintik a csontritkulás miatti törések.
Bár a kalcium és a D-vitamin szerepe jól ismert, a kutatások szerint a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend szintén kedvezően befolyásolhatja a csontsűrűséget, azonban a rostok lehetséges szerepe eddig nem volt egyértelmű.
A European Journal of Nutrition szaklapban megjelent metaanalízis 6 publikáció, összesen 7 vizsgálatát tekintette át és összesítette.
A kvantitatív elemzésbe 4 keresztmetszeti vizsgálat került, több mint 229 ezer résztvevő adataival.
Az eredmények lényeges pozitív összefüggést mutattak ki a magasabb rostbevitel és a csont ásványianyag-sűrűsége között, ami arra utal, hogy a magasabb rostbevitel nagyobb csontsűrűséggel áll kapcsolatban.
A kapcsolat akkor is fennmaradt, amikor az elemzések során kizárták azokat a vizsgálatokat, amelyek nem vették figyelembe a kalcium- és D-vitamin hatásait.
A kedvező összefüggés különösen a combnyak csontsűrűségénél volt kimutatható.
Az eredményekre egyébként a nem jelentős hatással volt, ugyanis férfiaknál statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtak, míg a nőknél az eredmény nem érte el a szignifikancia határát.
A földrajzi helyek szerinti elemzés Európán és Amerikán kívül végzett tanulmányokban mutatott erősebb összefüggést.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatok nem rostkiegészítést teszteltek, hanem a mindennapi étrendből származó rostbevitelt elemezték, és a résztvevők napi rostbevitele a különböző vizsgálatokban jelentősen eltért, átlagban körülbelül 5–26 gramm között volt.
Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a rostok prebiotikus hatásuk által elősegíthetik bizonyos bélbaktériumok szaporodását, amelyek fermentáció során rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek javíthatják a kalcium felszívódását, és a csontbontó folyamatokat pedig gátolhatják.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve

6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
Pang, Y., Chen, Z., Ju, Y., Yang, B., Hou, J., Zheng, S., Li, Z., Liu, T., Xia, H., Xia, M., Zhong, Y., Li, J., Li, Z., & Jiang, X. (2026). Association between dietary fiber intake and bone mineral density: a systematic review and meta-analysis of observational studies. European journal of nutrition, 65(2), 70. https://doi.org/10.1007/s00394-025-03866-9