Az elmúlt évtizedekben egyre több ország dolgozott ki olyan táplálkozási irányelveket (Food-Based Dietary Guidelines, FBDGs), amelyek figyelembe veszik a fenntarthatóságot és az egészséget is.
Egy 2024-ben megjelent tanulmány, amely a Frontiers in Nutrition folyóiratban jelent meg, a világ számos országának táplálkozási irányelvét elemezte annak érdekében, hogy megértsék, miként próbálják ezek az irányelvek ötvözni az egészséget és a környezeti fenntarthatóságot. (1)
A kutatás során 95 ország táplálkozási irányelvét vizsgálták meg, és azt találták, hogy ebből 37 ország irányelvei tartalmaznak fenntarthatósági szempontokat.
A tanulmány hat megközelítést emelt ki, amelyeket az országok alkalmaznak az irányelveik kidolgozása során. Ezek a következők:
- egészségközpontú megközelítés
- kiegészítő tanácsadás
- szinergiák bemutatása
- hatásmodellezés
- kombinált stratégiák
- rendszerszemlélet
Az eredmények azt mutatták, hogy a táplálkozási irányelvek többsége még nem fektet elegendő figyelmet a fenntarthatóságra. Bár egyes irányelvek, mint például a kanadai és a belga, sikeresen ötvözik az egészséget és a fenntarthatóságot, a legtöbb ország irányelvei még csak kezdeti lépéseket tettek ebben az irányban.
Az élelmiszer-rendszerek a globális üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül egyharmadáért felelősek. Ha nem változtatunk, ezek az élelmiszer-alapú kibocsátások felemészthetik azt a szén-dioxid-költségvetést, amely lehetővé tenné a globális felmelegedés 2°C-on belüli tartását.
Ha egy fenntartható élelmiszer-rendszer megközelítést alkalmazunk, a kibocsátások csökkentésére törekedve, a globális hőmérséklet-emelkedést akár 1,5°C-ra is sikerülhet korlátozni. Az étrendi változtatások jelenthetik a legnagyobb hatást a kibocsátások csökkentésére.
Jó példa Dánia, amely Európa egyik legzöldebb étkezési irányelvét határozta meg. A dán élelmiszer-alapú étrendi iránymutatások napi 600 g zöldség és gyümölcs, heti maximum 350 g hús (beleértve a szárnyasokat is), 200 g olajos hal, valamint napi 100 g hüvelyes és 30 g dió fogyasztását javasolják.
A tanulmány rávilágít arra, hogy bár a fenntarthatóság szempontjai egyre nagyobb szerepet kapnak a táplálkozási ajánlásokban, az eddigi eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy jelentős változásokat érjenek el az étrendi szokásokban és a környezetvédelemben.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a táplálkozási irányelvek önmagukban nem elegendőek a fogyasztási minták átalakításához, és további, támogató politikai és társadalmi intézkedésekre van szükség a valódi változások eléréséhez.
Olvasd el ide vonatkozó másik cikkünket is: Nemzetközi egészségügyi szervezetek étrendi ajánlása
Cikkreferátumot írta: L. Hanna
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások:
(1) van Dooren C, Loken B, Lang T, et al. The planet on our plates: approaches to incorporate environmental sustainability within food-based dietary guidelines. Front Nutr. 2024;11:1223814. Published 2024 Jul 5. doi:10.3389/fnut.2024.1223814
