Dr. Omonigho M. Bubu és munkatársai 2017-ben publikált átfogó tanulmánya az alvászavarok, a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór (AD) közötti kapcsolatot vizsgálta. A kutatás célja az alvásproblémák kognitív funkciókra gyakorolt hatásának feltárása volt. Azt is vizsgálata, hogy az alvászavarok milyen mértékben növelik az Alzheimer-kór kockázatát, és hogy mekkora populációt érintenek.
Háttér és jelentőség
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amely az időskori neurodegeneratív betegségek jelentős hányadáért felelős. Az Egyesült Államokban az Alzheimer-kórral élők száma megközelítőleg ötmillió, és ez a szám 2050-re várhatóan évente egymillió új esettel fog növekedni. Az AD és a demencia egyéb fajtái komoly társadalmi kihívást jelentenek, amelyek az érintettek életminőségének súlyos romlásával és az egészségügyi költségek jelentős emelkedésével járnak együtt.
A kutatók szerint az alvászavarok – beleértve az alvási apnoét, az álmatlanságot, a rövid vagy hosszú alvásidőt és a cirkadián ritmus zavarait – fontos kockázati tényezői lehetnek az Alzheimer-kór kialakulásának. Már korábbi kutatások is igazolták, hogy az alvászavarok szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában, például azáltal, hogy befolyásolják a béta-amiloid plakkok és a tau fehérjék metabolizmusát az agyban.
Kutatási célok
A tanulmány fő célja az volt, hogy kvantitatív eredményeket nyújtson az alvászavarok és az AD közötti kapcsolatról. A kutatás szisztematikus áttekintéssel és meta-analízissel vizsgálta az alvásproblémák hatásait a kognitív hanyatlásra és az AD kockázatára.
Módszertan
- Adatgyűjtés: A kutatás 27 tanulmányt (69 216 résztvevő) elemzett, amelyek az alvásproblémák és a kognitív hanyatlás kapcsolatát vizsgálták. Az adatokat különféle orvosi és pszichológiai adatbázisokból (PubMed, Embase stb.) gyűjtötték össze.
- Elemzési eljárások: A kutatók random hatású modelleket alkalmaztak az eredmények elemzésére, és kiszámították a relatív kockázatokat (RR), valamint az ezekhez tartozó 95%-os megbízhatósági intervallumokat. Az elemzés során külön figyelmet fordítottak az alvászavarok különböző típusaira, például az obstruktív alvási apnoéra (OSA) valamint az alvás minőségére és időtartamára.
Eredmények
Általános kockázatok
- Az alvászavarokkal küzdő egyének 1,68-szor nagyobb eséllyel szenvedtek kognitív hanyatlástól vagy AD-től, mint azok, akik nem tapasztaltak ilyen problémákat.
- Preklinikai Alzheimer-kór kialakulásának kockázata 3,78-szoros volt az alvászavarosok körében.
- A tüneti Alzheimer-kór kockázata 1,55-szörös volt.
Specifikus alvászavarok és kockázatok
- Az obstruktív alvási apnoé (OSA) jelentette a legnagyobb kockázatot (RR: 2,37). Az OSA által kiváltott hypoxia valószínűsíthetően hozzájárul a béta-amiloid felhalmozódásához, amely az AD egyik fő jellemzője.
- A rossz alvásminőség és a rövid vagy hosszú alvásidő szintén jelentős kockázati tényezőnek bizonyultak:
- Rövid alvás (<7 óra): RR: 1,63.
- Hosszú alvás (>8 óra): RR: 2,05.
Populációs kockázatok
Az elemzés szerint az AD esetek körülbelül 15%-a az alvászavarokhoz köthető. Ez azt jelenti, hogy az alvásproblémák kezelése jelentős közegészségügyi előnyökkel járhatna az AD előfordulásának csökkentése érdekében.
Értelmezés és következtetések
A kutatók megállapították, hogy az alvászavarok nem csupán kockázati tényezőt jelentenek az AD szempontjából, hanem összefüggésben állhatnak a betegség biomarkereinek (például béta-amiloid és tau fehérjék) változásaival is. Ez a kapcsolat arra utal, hogy az alvászavarok megelőzése és kezelése az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet játszhat.
Gyakorlati javaslatok
- Prevenciós lehetőségek: Az alvászavarok korai felismerése és kezelése jelentősen csökkentheti az AD előfordulását.
- Klinikai kutatások: Randomizált kontrollált vizsgálatok szükségesek annak igazolására, hogy az alvászavarok kezelése valóban késlelteti vagy megelőzi az AD-t.
- Szabványosítás: Az alvásproblémák és az Alzheimer-kór mérésének szabványosítása javíthatja a kutatások összehasonlíthatóságát.
Jövőbeli kutatási irányok
- Hosszú távú longitudinális tanulmányok, amelyek tisztázzák az alvászavarok és az AD közötti oksági kapcsolatot.
- Az egyes alvászavarok (például OSA, alvásminőség és időtartam) hatásainak részletesebb vizsgálata.
- Több kutatásra van szükség objektív alvásmérési módszerekkel és az AD biomarkereinek vizsgálatával.
Összefoglalás
Ez a meta-analízis megerősítette az alvásproblémák és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot, és először nyújtott átfogó kvantitatív becslést a kockázati arányokról. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy az alvás minőségének és mennyiségének javítása kulcsfontosságú lehet az Alzheimer-kór megelőzésében és a kognitív hanyatlás csökkentésében.
Cikkreferátumot írta: Pleszinger Katalin
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
Bubu, O. M., Brannick, M., Mortimer, J., Umasabor-Bubu, O., Sebastião, Y. V., Wen, Y., Schwartz, S., Borenstein, A. R., Wu, Y., Morgan, D., & Anderson, W. M. (2017). Sleep, Cognitive impairment, and Alzheimer’s disease: A Systematic Review and Meta-Analysis. Sleep, 40(1), 10.1093/sleep/zsw032. https://doi.org/10.1093/sleep/zsw032