A sportolók bélflórája

Az emberi bélflóra több ezer különböző baktériumtörzset tartalmaz és hatalmas anyagcsere-kapacitással rendelkezik. A gasztrointesztinális (GI) traktus mikroorganizmusai fontos szerepet játszanak a tápanyagok felszívódásában, vitaminok szintézisében, a gyulladásos folyamatok szabályozásában, a szervezet immunválaszában. Sokféle belső és külső tényező befolyásolhatja a bél mikrobiótát, aminek eredményeként egy összetett, egyedi és nagymértékben dinamikus bél-ökoszisztéma alakul ki.

A testmozgás szerepe, különösen az ehhez kapcsolódó tényezők, mint például a sportspecifikus étrend keveset kutatott téma a bél mikrobiótával kapcsolatban. Az atléták, bár változatos étkezési szokásokkal rendelkeznek, általában következetesen, hosszú távon tartják az étrendjüket. A magas szinten sportolók rendkívüli fiziológiai és anyagcsere-adaptációkkal rendelkeznek. Ezáltal egyedi betekintést nyújthatnak a mikrobióta működésébe. A bélflórának valószínűleg jelentős szerepe van az atléták egészségében és teljesítményében. Energiát termel, szabályozza az immunrendszert és hatással van a bélnyálkahártya, valamint az agy egészségére is. A mikrobióta közvetetten hat a regenerációra is, gyulladásos mediátorok (citokinek) termelése által.

Jelenlegi kutatások szerint, a mikrobiális sokféleség növekedése és az egészséget elősegítő baktériumfajok magasabb aránya figyelhető meg az atlétákban. Bár valószínűleg különbségek vannak a különféle sportot végző atléták között, egy 2020-as szakirodalmi áttekintés célja a tudomány jelenlegi álláspontjának általános összefoglalása. (1)

A bél mikrobiótát alakító tényezők

Az életkor, az örökölt genetikai tényezők, a gyógyszerhasználat, a stressz, a dohányzás és az étrend mind befolyásolhatják a bél mikrobiótájának összetételét, ami egy összetett, dinamikus és egyedi ökoszisztémát eredményez. Születésünk és nevelkedésünk körülményei szintén jelentős különbségeket eredményezhetnek. Környezeti tényezőnek tekinthető például a kutyával, macskával vagy gazdasági állatokkal élés és az antibiotikum-kezelések gyakorisága.

A testmozgás elősegíti a diverz baktériumflóra kialakulását, aminek pontos okát nem ismerjük, összetett belső és külső tényezők eredménye. A fizikailag aktív egyének nagy valószínűséggel több időt töltenek a szabadban és általánosságban egészségesebb életmódot folytatnak. Lehet hogy már csak ezek miatt is gazdagabb mikrobiótával rendelkeznek.

Az állóképességi edzések alatt a bél vérátáramlása csökken, a szövetek relatív oxigénhiánya, a tranzitidő és felszívódási kapacitás növekedése változásokat okozhatnak a GI traktusban. A hosszabb vastagbél tranzitidő csökkenti a mikrobióta diverzitását, amelyet a vastagbéllumen pH-jának emelkedése kísér. Ismételt aerob testmozgásos epizódok növelhetik a GI tranzitidőt egészséges egyéneknél és középkorú betegeknél krónikus székrekedéssel. Mindemellett az aerob testmozgás növeli a székletben a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k) koncentrációját, ami által viszont csökken a pH a vastagbél lumenében. Ezenkívül az edzés alatti anyagcsere melléktermékeiből származó metabolitok (például laktát) keringenek a testben és a bélrendszerbe jutva energiát szolgáltathatnak bizonyos baktériumtörzseknek (például Veillonella spp.), ezáltal is elősegítve a megfelelő diverzitást.

A jelenlegi irodalom, bár korlátozott, azt mutatja hogy az atléták életmódja elősegíti az egészséges mikrobióta összetételének kialakulását. Vagyis az előnyös baktériumfajok magasabb arányban találhatók meg és nagyobb a mikrobiális diverzitás. Több a szükséges bakteriális metabolit is, amelyek képesek a bélnyálkahártya immunitásának szabályozására. A mozgásszegény életmódot végző kontroll csoporthoz képest a sportolókban nőtt a széklet metabolitok mennyisége és általánosan javult az egészségük. Ez az előnyös hatás akkor nem érvényesült, ha a sportolók túledzett vagy relatív energiahiányos állapotban voltak. Mivel az atlétáknak általában speciális étrendjük van, az atléták bél mikrobiótájával kapcsolatos kutatásoknak figyelembe kell venniük az étrendet és a táplálékkiegészítők bevitelét is. Habár az egyének mikrobiotáját elsősorban az általuk fogyasztott fő étrendi minták határozzák meg, szükség van a jövőbeli kutatásokra annak részletesebb leírása érdekében, hogy a magas fehérjebevitel és (együtt) a fogyasztott rostok és zsírok típusa és mennyisége hogyan befolyásolja azt.

Ez az információ a későbbiekben felhasználható lenne új terápiás és táplálkozási stratégiák kidolgozására a mikrobióta befolyásolására és az atléták általános egészségének, teljesítményének további fokozására.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

(1) Mohr AE, Jäger R, Carpenter KC, Kerksick CM, Purpura M, Townsend JR, West NP, Black K, Gleeson M, Pyne DB, Wells SD, Arent SM, Kreider RB, Campbell BI, Bannock L, Scheiman J, Wissent CJ, Pane M, Kalman DS, Pugh JN, Ortega-Santos CP, Ter Haar JA, Arciero PJ, Antonio J. The athletic gut microbiota. J Int Soc Sports Nutr. 2020 May 12;17(1):24. doi: 10.1186/s12970-020-00353-w. PMID: 32398103; PMCID: PMC7218537.