A szájüregi mikrobiom és a Parkinson-kór kapcsolata

Egy új szisztematikus áttekintés szerint a szájüregi mikrobiom egyensúlyának felborulása szerepet játszhat a Parkinson-kór kialakulásában és tüneteinek súlyosbodásában.

A szájüregben, 500-700 féle mikroorganizmus él, amelyek egyensúlyban/szimbiózisban vannak a gazdaszervezettel. Ez az egyensúly azonban könnyen felborulhat, olyan tényezők hatására mint az életkor, gyógyszerek, rossz szájhigiénia vagy étrendi tényezők, és ilyenkor kialakul a szájüreg diszbiózisa.

A szájüregi diszbiózis esetén megnő a kórokozó fajok aránya, és csökken a jótékony, hasznos baktériumok mennyisége.

Ez az állapot nemcsak a szájüreg betegségeihez, hanem súlyosabb szisztémás betegségekhez is hozzájárulhat.

Egy 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintés 12 tanulmány eredményeit összegezte, melyek az orális mikrobiom és a Parkinson-kór kapcsolatát vizsgálták. Az elemzett vizsgálatok nagyrésze eset-kontroll tanulmány volt, amelyek során Parkinson-kórral diagnosztizált betegek szájüregi mikrobiotáját hasonlították össze egészséges kontrollokkal.

A Parkinson-os betegek között leggyakrabban kimutatott baktériumok közé tartozott a Streptococcus mutans, de a Lactobacillus, Prevotella és Veillonella nemzetségek is gyakoriak voltak.

Különösen figyelemre méltó a Porphyromonas gingivalis jelenléte a Parkinson-os alanyok között, amely ismerten elősegíti a gyulladásos folyamatokat és károsíthatja a vér-agy gátat, amely által hozzájárulhat a neurodegenerációhoz és a kognitív hanyatláshoz.

A szerzők kihangsúlyozzák, hogy bár ezek az eredmények nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést, a szájüregi diszbiózis hozzájárulhat a Parkinson-kór kialakulásához, különösen a gyulladásos folyamatokon keresztül. 

A kutatás eredménye azért is hasznos, mivel a szájüregi mikrobiom összetételének jelentős eltérése Parkinson-os betegeknél akár a betegség korai diagnosztikai biomarkere is lehet a jövőben.

A tanulmány eredményei gyengébb minőségű megfigyeléses vizsgálatokra épülnek, ami egy fontos limitációja a vizsgálatnak, ezért nagyobb és hosszabb távú nyomonkövetéses, illetve randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokra van szükség az ok-okozati összefüggés bizonyításához.

Cikkreferátum szerzője: Jankó Róbert

INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve

6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.

  • Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
  • 6 pilléres rendszer
  • Nemzetközileg akkreditált
  • 68 db szakirodalmi citálás
  • PDF formátum
  • Bármilyen eszközön olvasható
  • 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
  • Gyakorlati tippek és tanácsok
  • Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára

Hivatkozások

Laura Murcia-Flores, Ana Snchez-García, María Pilar Pecci-Lloret, Francisco Javier Rodríguez-Lozano, Association between oral dysbiosis and Parkinson’s disease: a systematic review, SYSTEMATIC REVIEW article, Front. Cell. Infect. Microbiol., 13 May 2025 Sec. Intestinal Microbiome, Volume 15 – 2025 | https://doi.org/10.3389/fcimb.2025.1564362

Ajánlott szakmai cikkek