Egy 2020-as metaanalízis szerint az alkoholfogyasztás növeli a prosztatarák kockázatát, azonban az összefüggés erőssége az ital típusától is függ.
Az alkoholfogyasztás világszerte elterjedt és számos daganattípus ismert kockázati tényezője.
A prosztatarák esetében azonban a kapcsolat sokáig ellentmondásos volt, hiszen egyes vizsgálatok pozitív, míg más tanulmányok negatív vagy semleges összefüggést találtak az alkoholfogyasztás és a betegség kockázata között.
A prosztatarák a férfiak körében a második leggyakoribb daganattípus, amellyel világszerte évente több mint 1.3 millió új esetet diagnosztizálnak.
Egy 2020-ban publikált szakirodalmi áttekintés és metaanalízis célja az volt, hogy pontosabban megállapítsa, hogy az alkoholfogyasztás és a prosztatarák közötti kapcsolatot befolyásolja-e az alkoholos italok típusa a daganat kockázatát.
A kutatók 11 prospektív kohorszvizsgálat adatait elemezték.
Az alkoholfogyasztást különböző egységekben jelentették a beválasztott tanulmányok, ezért az elemzés során egy egység alkohol 14 g etanolnak felelt meg.
Az elemzés külön vizsgálta a teljes alkoholfogyasztást, valamint a bor, sör és tömény italok hatását külön is, és az elemzés során külön vizsgálták a hatásokat a nem agresszív és agresszív prosztatarák kockázatára.
A teljes alkoholfogyasztás tekintetében nem volt szignifikáns összefüggés az alkoholbevitel és a prosztatarák kockázata között, ugyanakkor az elfogyasztott italok típusa fontos különbségeket mutatott.
A tömény alkohol esetében lineáris kapcsolatot figyeltek meg a nem agresszív prosztatarák kockázatával, mely azt mutatta, hogy minden napi 14 g alkoholbevitel körülbelül 4%-kal magasabb kockázattal járt.
A sör esetében az összefüggés már alacsony fogyasztás mellett (14–28 g/nap) is 3–5%-kal magasabb kockázatot mutatott a nem agresszív daganatok esetében.
A borfogyasztás nem mutatott egyértelmű kapcsolatot a nem agresszív prosztatarákkal, míg a magas borfogyasztásnál (kb. 56 g/nap) 35%-kal magasabb kockázattal állt összefüggésben.
A tömény alkoholos italok már alacsonyabb dózisoknál is lényeges kockázatemelkedést mutattak.
A szerzők szerint az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmussal magyarázható, melyekből kiemelendő az acetaldehid okozta oxidatív stressz, a DNS-károsodás és a krónikus gyulladás fokozása.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve

6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
SungEun Hong, Hayeong Khil, Dong Hoon Lee, NaNa Keum, Edward L Giovannucci, Alcohol Consumption and the Risk of Prostate Cancer: A Dose-Response Meta-Analysis, Meta-Analysis Nutrients. 2020 Jul 23;12(8):2188. doi: 10.3390/nu12082188., PMID: 32717903