Az egészséges életmód és kognitív hanyatlás kapcsolatának vizsgálata középkorú és idős felnőttek körében

Egy tanulmány 14 európai országban élő középkorú és idősebb felnőtt egészséges életmódjának és kognitív hanyatlásának összefüggéseit vizsgálta. (1) A kutatás során 32 033, 50-104 év közötti, kognitívan egészséges felnőtt adatait elemezték, hogy megértsék, milyen szerepet játszanak az életmódbeli tényezők (mint például a dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás és társas kapcsolatok) a memória és a beszédkészség időbeli változásaiban. Az elemzés célja az volt, hogy megállapítsák, mely életmódbeli szokások lassíthatják a kognitív hanyatlást, és ennek fényében milyen intervenciók lehetnek hatékonyak a demencia kockázatának csökkentésében.

A vizsgálat 16 életmódszokásra és azok kognitív hanyatlásra gyakorolt hatására összpontosított, különös hangsúlyt fektetve a dohányzási szokások szerepére. A tanulmány önbevallás alapján mérte fel az életmód szokásokat és kiigazította a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a testtömegindex és a hallási nehézségek (a zavaró tényezők az epidemiológiai vizsgálatokban hibák, melyek meglétével ha nincsenek tisztában a kutatók téves következtetéseket vonhatnak le). A hosszú követési időszak és a nagy vizsgálati populáció végett megbízható a kognitív hanyatlás klinikailag releváns különbségeinek kimutatásához a vizsgálat. Bár kizárta a kognitív károsodás gyanújával vagy bejelentett demencia diagnózissal rendelkező résztvevőket. Voltak azonban korlátok, többek között az önbevallásos mérések használata, a követési időszak alatti viselkedés változásokra vonatkozó adatok hiánya, valamint az olyan tényezők, mint például a gyógyszerhasználat figyelembevételének hiánya.

A tanulmány eredményei rávilágítanak arra, hogy a kognitív hanyatlás különböző életmódbeli tényezők mentén eltérő mértékben következik be, de ezek közül kiemelkedik a dohányzás jelentősége.

A kutatás 10 éves periódusban vizsgálta a memória és a verbális készség csökkenését az egyes életmódbeli szokások figyelembevételével, és kimutatta, hogy a nemdohányzó résztvevők körében a kognitív hanyatlás általában lassabb volt.

Dohányzás és kognitív hanyatlás

A dohányzók esetében a memória- és a beszédkészség pontszámok gyorsabb csökkenést mutattak az idő múlásával. A dohányzás nélküli életmódhoz képest a dohányzók memóriapontszámai 10 év alatt akár 0,17 standard deviációval (SD) (Konfidencia Intervallum [CI]: 0,08-0,27) is nagyobb mértékben csökkentek, míg a verbális készség esetében ez a csökkenés akár 0,16 SD (CI:0,07-0,25) is lehetett. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás jelentős mértékben hozzájárult a kognitív hanyatlás felgyorsulásához, ami fontos indikátora lehet az időskori demencia és más neurodegeneratív betegségek kockázatának.

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás mértékének is volt hatása a kognitív hanyatlásra, bár kevésbé, mint a dohányzásnak. A mérsékelt alkoholfogyasztás (azaz maximum napi 1 ital nők és 2 ital férfiak esetében) lassabb memória vesztéssel járt, míg a nagyobb mértékű alkoholfogyasztás (az előbb említett szint feletti értékek) gyorsabb kognitív hanyatláshoz vezettek. A mérsékelt alkoholfogyasztású alanyok memória pontszám 0,04 SD-vel lassabban csökkentek a rendszeresen, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztókhoz képest.

Fizikai aktivitás

A fizikai aktivitás vélhetően védelmet nyújt a kognitív hanyatlással szemben A kutatás a heti szintű mérsékelt és intenzív fizikai aktivitás hatását is vizsgálta, de ez az eredmények szerint nem mutatott szignifikáns összefüggést a memóriacsökkenéssel. A beszédkészségek esetében kis mértékben gyorsabb hanyatlás volt megfigyelhető azoknál, akik heti szinten intenzíven sportoltak. Ennek az eredménynek az oka nem teljesen egyértelmű, de a kutatók megjegyzik, hogy a preklinikai demencia korai tünetei befolyásolhatják a fizikai aktivitás szintjét, ami hozzájárulhatott ehhez az eredményhez.

Társas kapcsolatok

A heti szintű társas kapcsolatok fenntartása bizonyos életmód mellett lassabb memória csökkenéssel járt. A heti társas kapcsolatok önmagukban azonban nem mutattak szignifikáns védő hatást sem a memória, sem a beszédkészség esetében. Az eredmények arra utalnak, hogy a társas érintkezéseknek inkább kiegészítő szerepük van, és más egészséges szokásokkal kombinálva segíthetik a kognitív hanyatlás csökkentését.

Az életmódbeli tényezők együttes hatásai

A kutatók az életmódbeli szokásokat 16 különböző kombinációban vizsgálták, hogy megértsék, melyik kombináció jár a legkisebb kognitív hanyatlással. Az eredmények szerint a legkedvezőbb kombináció ha valaki nemdohányzó, mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyaszt maximum, heti szinten fizikailag aktív, és rendszeresen társasági életet is él. Ezek a résztvevők 10 év alatt körülbelül 0,20 SD-vel lassabb memória csökkenést mutatnak a dohányzókhoz képest. Ezzel szemben a dohányzást, a nagy mértékű alkoholfogyasztást, az alacsony fizikai aktivitást és kevés társas kapcsolatot jelentő kombinációk a leggyorsabb kognitív hanyatlással jártak. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a dohányzás mellőzése jelentős szerepet játszik a kognitív hanyatlás mérséklésében, míg az egyéb szokások hozzájárulhatnak, de kevésbé kardinálisan.

Összegzésképp a tanulmány eredményei szerint a kognitív hanyatlás mértéke elsősorban a dohányzási szokásoktól függött: a dohányzó résztvevők memóriája és beszédkészsége gyorsabban romlott, míg a nemdohányzók kognitív hanyatlása általában hasonló volt, függetlenül más életmódbeli tényezőktől. A kutatók megállapították, hogy az alkoholfogyasztás mérsékelt szintje, valamint a heti szintű társas kapcsolatok és fizikai aktivitás hozzájárulhatnak a kognitív hanyatlás lassításához, de ezek a hatások kisebbek voltak a dohányzás hatásához képest. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes életmódbeli tényezők kombinációi különböző mértékben befolyásolják a kognitív funkciók hanyatlását. Az eredmények szerint az egészséges életmód szempontjából különösen fontos a dohányzás mellőzése, mivel ez jelentősen hozzájárulhat a memória és a beszédkészségek megőrzéséhez.

Cikkreferátumot írta: Sz. Patrícia

Hivatkozások

(1) Bloomberg M, Muniz-Terrera G, Brocklebank L, Steptoe A. Healthy lifestyle and cognitive decline in middle-aged and older adults residing in 14 European countries. Nat Commun. 2024;15(1):5003. Published 2024 Jun 27. doi:10.1038/s41467-024-49262-5