Egy 2025-ben kiadott tanulmány szerint az egészséges táplálkozás és egyes tápanyagok megfelelő bevitele jobb, míg az elégtelen alvás rosszabb Alzheimer-kórhoz kapcsolódó biomarker szintekkel áll összefüggésben.
Az Alzheimer-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amelyet a kognitív funkciók fokozott hanyatlása jellemez.
A memória romlása, valamint viselkedésbeli zavarok a betegség fő tünetei közé sorolhatók.
Az agyban amyloid-β (Aβ) halmozódik fel, és a betegség során az idegsejtek pusztulása következik be, ami felerősíti a korábban említett tüneteket.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a véralapú biomarkerek, mivel ezek segítségével kevésbé invazív módon lehet a betegséget korábban felismerni és akár nyomonkövetni.
Egy 2025-ös szisztematikus szakirodalmi áttekintés azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés az olyan módosítható életmódtényezők, mint a táplálkozás, a fizikai aktivitás, az alvás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és az Alzheimer-kór vérben mérhető biomarkerei között.
Összesen 39 humán vizsgálat eredményeit vonták be az elemzésbe, melyekből 10 vizsgálat fókuszált a táplálkozás szerepéről.
Megfigyeléses vizsgálatokban az omega–3 zsírsavbevitel alacsonyabb plazma Aβ42-szinttel társult, míg a magasabb glikémiás terhelés kedvezőtlenebb Aβ42/40 aránnyal.
A homocisztein magasabb vérszintje, mely többek között az alacsony B12-vitaminszinthez köthető, magasabb Alzheimer-kór kockázatra utal.
Az intervenciós vizsgálatok közül kiemelendő egy randomizált kontrollált vizsgálat, amelyben napi 1,25 mg folsav 6 hónapon át lényegesen csökkentette a plazma Aβ40-szintet Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
A magasabb aktivitási szint és a jobb fizikai funkció gyakran alacsonyabb NfL szinttel állt összefüggésben, ami kevesebb neurodegenerációra utalhat.
Az alvás esetében a rossz minőségű vagy rendszertelen alvás, illetve az alváshiány több tanulmányban kedvezőtlen agyi változásokkal társult, ami arra utal, hogy ezek növelik a neurodegeneráció kockázatát.
Összességében az adatok arra utalnak, hogy az életmód valós kapcsolatban állhat az Alzheimer-kór patológiáját tükröző biomarkerekkel, ami alátámasztja az életmód prevenciós jelentőségét az Alzhemier-kór vonatkozásában.
Az viszont kiemelendő, hogy a bizonyítékok többsége megfigyeléses tanulmányokból származik, ezért a jövőben nagyobb, és jól kivitelezett kontrollált vizsgálatokra van szükség.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
Claudie Hooper, Nicola Coley, Julien Delrieu, Sophie Guyonnet, Lifestyle factors and plasma biomarkers of Alzheimer’s disease: A narrative review, J Prev Alzheimers Dis. 2025 Mar 12;12(6):100130. doi: 10.1016/j.tjpad.2025.100130, PMID: 40082178
