Az életmódorvoslás alapjai és rövid története

Az American College of Lifestyle Medicine (ACLM) az életmódorvoslást (Lifestyle Medicine) egy olyan orvosi szakterületként határozza meg, amely terápiás életmódbeli beavatkozásokat alkalmaz elsődleges modalitásként a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz és az elhízás kezelésére. Az életmódorvos szakmai továbbképzést elvégző orvosokat arra képzik ki, hogy az evidencia-alapú, teljes embert érintő, előírt életmódbeli változtatásokat alkalmazzák ezen kórképek kezelésére. A Lifestyle Medicine hat pillérének alkalmazása is hatékony ezen állapotok megelőzésére. Ezen hat pillér: egészséges táplálkozás, testmozgás, alvás, szociális kapcsolatok fejlesztése, káros szenvedélyek kerülése és stresszmenedzsment.

A Lifestyle Medicine az egész embert kezeli, az életmódbeli változtatások, előnyös szokások kiépítését tekinti az egészség alapjának. 2004-ben az ACLM professzionális orvosi egyesületként alakult, az Amerikai Életmódorvoslási Szemle 2007-ben jelent meg először. Ettől az időponttól kezdve a Lifestyle Medicine az egyik leggyorsabban növekvő orvosi szakterületté vált.

Az életmódorvoslásnak 6 fő pillére arra hivatott, hogy segítsen kezelni és megelőzni a krónikus betegségek gyökerének tekinthető okokat. A középpontba a beteget helyezi, nem pedig gyógyszereket vagy beavatkozásokat. Több tudományág ismereteit ötvözi és fejleszti, például a táplálkozástudomány, a pszichológia, wellness-coaching, az addiktológia és az alvásorvostan. Végső célja mind a beteg, mind a Lifestyle Medicine orvos egészségének megteremtése. Előnyös lenne az életmódorvoslást az alapellátás részévé tenni, az orvostanhallgatókat és az egészségügyi szakembereket megismertetni a módszerekkel, amelyek szükségesek a saját- és betegeik jólétének javításához. Szerencsére az American Board of Family Practice erőteljes támogatója ennek a folyamatnak és a Családorvoslás Amerikai Folyóirata nemrégiben cikkeket közölt a Lifestyle Medicine és a családorvoslás kereszteződéséről.

Az életmódorvoslás abban különbözik más orvosi nézetektől, különösen a hagyományos nyugati orvoslástól, hogy az alapelvek a napi egészséges szokások bevezetésére épülnek a krónikus betegségek megelőzése, kezelése és akár visszafordítása érdekében. Ellentétben a hagyományos orvoslással, ahol a betegség-specifikus előnyökkel rendelkező gyógyszereken van a hangsúly, az életmódváltás előnyei nem specifikusak. Az adott betegségre irányuló életmódbeli gyakorlatok, legyen az megelőzés vagy kezelés, valószínűleg hasonlóan előnyösek az egyéb betegségcsoportok túlnyomó többségénél. Az étrendi minták átalakítása a Lifestyle Medicine ajánlásai alapján a teljes értékű élelmiszerek növényi dominanciájával, nem csak az egyént, hanem rendszerszinten a Földet, a klímaváltozást is pozitívan befolyásolhatja. Az utóbbi időben felhívták az egészségügyi szakemberek figyelmét, hogy fogadják el a bolygó egészségét szakmai feladatkörük és kötelezettségük részeként.

Mivel a Lifestyle Medicine fókusza a betegedukáción és a viselkedésváltozáson van, ez mind a beteg, mind az orvos részéről időbefektetést igényel. Ennek ellenére a családorvosokon kívül sok más szakember, például kardiológusok, endokrinológusok és akár ortopéd sebészek is Lifestyle Medicine tanúsítványt szereztek, felismerve a fontosságát a betegek, saját maguk és az egészségügyi rendszer szempontjából.

Az életmódorvoslás sokban különbözik az integratív vagy funkcionális orvoslástól. Az integratív orvoslás az evidencia-alapú kiegészítő terápiák, például az akupunktúra, a jóga, a masszázs és a kiropraktika integrálására összpontosít, hogy egy konvencionális kezelési terv keretein belül optimalizálja a beteg gyógyulását. A funkcionális orvoslás gyakran specifikus kiegészítő készítményeket és széles körű laboratóriumi tesztelést is használ, ami nem alapja az életmódorvoslásnak. A Lifestyle Medicine az alap, amire más szakterületek, például az integratív és a funkcionális orvoslás építik a terápiás tervet. Elképzelhetetlen egy holisztikus kezelési terv létrehozása anélkül, hogy először az egészséges szokásokat meghatároznánk a táplálkozás, a testmozgás, a stresszkezelés, a káros anyagok és szenvedélyek elkerülése és a pozitív társadalmi kapcsolatok 6 pillérében.

Jól szemléltethető az eltérő hozzáállás egy egyszerű példával. Képzeljünk el egy perimenopauzális korban járó pácienst. Az életmódorvoslás megközelítése, hogy a beteg a fitoösztrogénben gazdag ételeket részesítse előnyben, mint például a hüvelyesek, a lenmag és a szója. Hangsúlyozza a testmozgás fontosságát a központi elhízás csökkentése/megelőzése és az ideális testösszetétel fenntartása érdekében. A funkcionális orvos hormonkezelést ajánl, az integratív felfogású orvos akupunktúrát és természetes kiegészítőket is javasolhat a hőhullámok kezelésére.

Az ACLM kritériuma az, hogy a felírt kezelés bizonyítékokon alapul. A kollégium randomizált kontrollált vizsgálatok alapján dolgozza ki ajánlásait. Ezek a vizsgálatok azok, amelyek a leggyakoribb és legköltségesebb krónikus betegségek visszafordíthatóságát mutatják, vagy epidemiológiai alapú vizsgálatok, ilyen például a Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease, GBD) és a Framingham Heart Study.

Az elmúlt évtizedek során számottevő bizonyíték gyűlt össze arról, hogy ez a 6 pillér milyen jelentős hatással van az egészségre. Kiadványok, mint a Diabetes Prevention Program, a PREDIMED Tanulmány, a Lyon Heart Study és a Framingham Heart Study, megalapozzák a szakterület helyét a modern orvoslás élén.

Jelenleg a krónikus betegségek járványa zajlik, ami egyre inkább egy betegápolási egységgé alakítja az egészségügyi rendszert. Az életmódorvoslás diszciplínája, a megelőzésre és visszafordításra összpontosítva, hosszú távon költséghatékonyan tudná egyenlőbbé, igazságosabbá tenni az egészségügyi ellátást.

A szakterület további növekedését akadályozzák az ismeretek és az oktatás korlátozottsága, az intézményi rendszer ellenállása, az idő hiánya, valamint kulturális és szocioökonómiai tényezők. Ezen kihívások ellenére a szakterület továbbra is gyorsan fejlődik, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is.

Az életmódorvoslás előtt nagy jövő áll, ahogy egyre több klinikus és beteg jut arra a következtetésre, hogy a krónikus betegségek alapvető gyökerének megcélozásával globálisan hatunk az egészségre. A vizsgálati adatok szerint az életmódorvoslás elveinek kumulatív betartása nemcsak a várható élettartamot növeli, hanem az életminőségre is pozitív hatással van.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások:

Lippman D, Stump M, Veazey E, Guimarães ST, Rosenfeld R, Kelly JH, Ornish D, Katz DL. Foundations of Lifestyle Medicine and its Evolution. Mayo Clin Proc Innov Qual Outcomes. 2024 Jan 20;8(1):97-111. doi: 10.1016/j.mayocpiqo.2023.11.004. PMID: 38304165; PMCID: PMC10831813.