Emlődaganat módosítható rizikófaktorai

Az emlődaganat a nők körében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, és a daganattal összefüggő halálozás második leggyakoribb oka. Az Egyesült Királyságban évente több mint 55 000 új megbetegedést regisztrálnak. Mind genetikai, mind életmódbeli tényezők szerepet játszanak az emlődaganat kialakulásának bonyolult mechanizmusában.

Konkrét génvariánsok azonban a megbetegedések csak kis részéért (<5%) felelősek, és a családi halmozódású esetek 1,5–2%-át magyarázzák. A genom-szintű asszociációs vizsgálatok számos, az emlődaganat kialakulásának kockázatával összefüggő egypontos nukleotid variációt (single nukleotid variation/SNV) azonosítottak. Az összes ilyen emlődaganattal összefüggő SNV hatásának összegzése poligénes kockázati pontszámként (polygenic risk score/PRS) ismert. Ez az aggregált PRS az emlődaganatos esetek jelentős részében (88%) jelen van. Mavaddat és munkatársai kimutatták, hogy a PRS felső 5%-ában lévő nők esetében akár 37 éves korig kialakulhat az emlődaganat, míg a PRS alsó 20%-ában lévőknél valószínűleg soha nem alakul ki ez a betegség.

Néhány életmódbeli tényező fontos szerepet játszhat az emlődaganat kockázatának növelésében. Ugyanakkor kevés tanulmány vizsgálta az életmódbeli kockázati tényezők szerepét azoknál a nőknél, akik eltérő PRS-val rendelkeznek.

Bár az örökletes genetikai kockázat nem módosítható, becslések szerint az Egyesült Királyságban az emlőrákos esetek 23%-a megelőzhető lenne.

Egy 2020-ban megjelent prospektív kohorsz vizsgálat során a genetikailag prediszponált nők emlődaganat rizikóját tanulmányozták, az életmódbeli tényezők függvényében. A kutatók hipotézise az volt, hogy megfelelő életmóddal a betegség kockázata csökkenthető, függetlenül egy személy PRS-étől.

Az elemzéshez az Egyesült Királyság Biobank (UK Biobank) longitudinális kohorsz vizsgálatban részt vevő nők adatait használták fel. Ez egy országos kohorsz, ami 502 650, 39 és 71 év közötti férfi és nő adatait tartalmazza. A résztvevőket 2006 és 2010 között vonták be, és azóta is folyamatosan követik őket, dokumentálva az egészségügyi eseményeket.

Ebben az elemzésben a tanulmány résztvevőinek kiválasztásához az alábbi beválasztási kritériumokat alkalmazták: fehér bőrű nők (40-71 éves kor között), posztmenopauzális nők, akiknek nem volt méheltávolító vagy kétoldali petefészek-eltávolító beavatkozásuk, valamint olyan nők, akik menopauzakor 40 évnél idősebbek voltak. A UK Biobank 273 402 női résztvevőjéből 114 723 nő (42,0%) felelt meg ezeknek a kritériumoknak.

A Cancer Research UK szerint az összeállított lista alapján 5, az emlőrák kialakulásával összefüggő módosítható tényezőt azonosítottak: testsúly, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás, fogamzásgátló tabletta használata és hormonpótló terápia (hormone replacement therapy/HRT) alkalmazása több, mint 5 éven keresztül. A kutatók ez alapján kialakítottak egy pontozási rendszert, ami három kategóriába sorolta a résztvevők életmódját (kedvező, közepes, kedvezőtlen). A poligénes kockázati pontszámot (PRS) a Mavaddat-féle pontszám alapján határozták meg, az UK Biobank 488 377 résztvevőjének teljes genomra kiterjedő SNV-adatkészletét felhasználva. Minden résztvevőt beosztottak a 3 genetikai csoport egyikébe.

Az öt módosítható kockázati tényező prevalenciája a UK Biobank női kohorszában a következő volt: egészségtelen testsúly az emlőrákos betegek 63,4%-ában volt jellemző, a kontrollcsoport 59,8%-ával szemben; rendszeres testmozgás hiánya az emlőrákos betegek 13,3%-ánál a kontrollcsoport 12,0%-ával szemben; rendszeres alkoholfogyasztás az emlőrákos betegek 42,6%-ánál a kontrollcsoport 40,2%-ával szemben; orális fogamzásgátlók használata az emlőrákos betegek 79,4%-ánál a kontrollcsoport 80,5%-ával szemben; hormonpótló kezelés alkalmazása az emlőrákos betegek 30,4%-ánál a kontrollcsoport 25,2%-ával szemben.

Az Egyesült Királyság Rákkutató Intézete szerint ezeknek a tényezőknek a relatív hozzájárulása az emlőrák kialakulásához a következő: HRT 2%, elhízás 8%, alkoholfogyasztás 8%, orális fogamzásgátlók használata kevesebb mint 1%.

A tanulmány eredményei összhangban vannak az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének adataival: az egészséges testsúly fenntartása 13,9%-kal, a rendszeres testmozgás 12,2%-kal, a heti 3 alkalommal, vagy ritkábban történő alkoholfogyasztás 10,7%-kal, a HRT hosszútávú alkalmazásának kerülése pedig 22,9%-kal csökkenti az emlőrák kockázatát.

Korábban elterjedt volt az a nézet, hogy az orális fogamzásgátlók használata összefüggésbe hozható az emlőrákkal. Ebben a tanulmányban ezzel a kockázati tényezővel nem mutattak ki összefüggést. Ennek lehetséges magyarázata, hogy nem vették figyelembe például az alkalmazott fogamzásgátló típusát, a használat időtartamát és az életkort, amikor a szedésüket abbahagyták.

Azoknál a nőknél, akik 2-3 egészséges életmódbeli tényezőt tartottak be (közepes kategória), az emlőrák kockázata 24,5%-kal nőtt. Azok, akik kedvezőtlen életmódot folytattak és nem tartottak be csak egy, vagy egy tényezőt sem, ez a növekedés 43,6% volt.

Az eredmények tehát azt sugallják, hogy a nők képesek befolyásolni az emlőrák kialakulásának kockázatát egészségesebb életmód követésével.

Az eredmények nem mutattak szignifikáns kölcsönhatást az életmódbeli és genetikai kockázati csoportok között, így a két változót függetlennek tekintették a kutatók. További elemzés kimutatta, hogy a magas poligénes kockázati pontszám (PRS) összefüggésben állt az emlőrák fokozott kockázatával. Ez a kockázatnövekedés összhangban van más, korábban publikált eredményekkel.

Az egészséges életmód kedvező kockázatcsökkentő hatással bírt az összes genetikai kockázati csoportban, alátámasztva azt a hipotézist, hogy az emlőrák kockázata csökkenthető, függetlenül a PRS nagyságától. A 10 éves kumulatív emlőrák-incidencia aránya kapcsolatban állt az életmódbeli és genetikai tényezőkkel. Ez arra utal, hogy az emlőrák előfordulása kedvező életmód követésével csökkenthető, még a magas genetikai kockázattal rendelkező nők esetében is.

Összefoglalva, a tanulmány eredményei szerint az egészséges életmód – megfelelő mennyiségű testmozgás, egészséges testsúly tartása, az alkoholfogyasztás mellőzése vagy korlátozása, valamint a hormonpótló terápia elkerülése – elősegítheti az emlőrák kockázatának csökkentését. Mindhárom genetikai kockázati csoportban megfigyelhető volt a rizikócsökkenés, tovább hangsúlyozva az életmódbeli tényezők fontosságát az olyan genetikai hajlamú gyakori betegségek esetében, mint az emlőrák.

Cikkreferátumot írta: Szeidl Sára

Hivatkozások

Al Ajmi, K., Lophatananon, A., Mekli, K., Ollier, W., & Muir, K. R. (2020). Association of Nongenetic Factors With Breast Cancer Risk in Genetically Predisposed Groups of Women in the UK Biobank Cohort. JAMA network open, 3(4), e203760. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2020.3760