Számos kutatás igazolta, hogy a rövidebb élettartam vagy a korai halálozás főként a módosítható életmódbeli tényezőkre, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, rossz étrend és a fizikai aktivitás hiánya, vezethető vissza. Az egészséges életmód képes enyhíteni a rövidebb élettartamra utaló genetikai hajlam következményeit.
Eddig nem végeztek átfogó kutatásokat az életmódbeli és genetikai tényezők együttes hatásáról az élettartamra. Az sem ismert, hogy az egészséges életmód mennyire képes ellensúlyozni a magas genetikai kockázatot.
A BMJ Evidence-Based Medicine-ben megjelent tanulmány a genetikai hajlam és az életmódbeli tényezők kölcsönhatását vizsgálja az élettartamra gyakorolt hatásuk tekintetében. A kutatást különböző intézmények végezték, köztük az Edinburghi Egyetem és a Zhejiang Egyetem csapata. Az adatok az Egyesült Királyság Biobankjából (UK Biobank), a LifeGen és az amerikai NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey) kohorszokból származnak. A tanulmány célja, hogy feltárja, miként befolyásolják az életmódbeli és genetikai tényezők az emberi élettartamot, és milyen hatása van az egészséges életmódnak a genetikai kockázatok csökkentésére.
A kutatók először létrehozták az élettartam poligénes kockázati pontszámát (PRS), amellyel a résztvevőket hosszú, közepes és rövid élettartamú csoportokba sorolták. Ezen kívül egy súlyozott egészséges életmód pontszámot (HLS) is kifejlesztettek, amely figyelembe vette a dohányzást, alkoholfogyasztást, fizikai aktivitást, testalkatot, alvást és étrendet. A résztvevőket ezen tényezők alapján kedvező, közepes és kedvezőtlen életmód csoportokba sorolták.
A kutatás többlépcsős tervezést alkalmazott a LifeGen, az US NHANES és az UK Biobank adatai alapján. Az életre vonatkozó PRS-t a LifeGen kohorszából származó 26 független európai örökségű népességi adat felhasználásával alakították ki. A HLS-t az amerikai NHANES 2005-2018 közötti adataira alapozva számolták ki. A megállapított PRS-t és HLS-t ezután adoptálták a független UK Biobank kohorszba, hogy felmérjék a genetikai és életmódbeli tényezők együttes hatásait.
A kutatásban összesen 353 742 európai származású felnőtt vett részt, akiket 2006 és 2010 között regisztráltak és 2021-ig követtek nyomon.
Főbb megállapítások
Független asszociációk
A magas genetikai kockázat 21%-kal növeli a halálozás kockázatát az alacsony genetikai kockázathoz képest.
A kedvezőtlen életmód 78%-kal növeli a halálozás kockázatát a kedvező életmódban élőkhöz képest.
Kölcsönhatások:
A magas genetikai kockázatú és kedvezőtlen életmódú résztvevőknél 2,04-szer nagyobb volt a halálozás kockázata, mint az alacsony genetikai kockázatú és kedvező életmódban élőknél.
Az egészséges életmód jelentősen csökkentheti a rövidebb élettartam genetikai kockázatát.
Optimális életmódbeli tényezők:
A kutatás azonosította az optimális életmódbeli tényezők kombinációját: dohányzásmentes életmód, rendszeres fizikai aktivitás, megfelelő alvás és egészséges táplálkozás, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az élettartam meghosszabbításához.
A tanulmányból kiderül, hogy a genetikai és életmódbeli tényezők egymástól függetlenül kapcsolódnak az élettartamhoz. Az egészséges életmódhoz való ragaszkodás jelentősen ellensúlyozhatja a rövidebb élettartam vagy a korai halálozás genetikai kockázatát. Ennek megfelelően az élettartam tovább növelhető az egészséges életmódot célzó állami beavatkozással a teljes népességben. A számos régióban elért sikerek jó példát mutattak arra, hogy az egészséges életmódot népszerűsítő politikák jelentősen hozzájárulnának a várható élettartam növekedéséhez és a halálozás csökkenéséhez. Az egészséges életmód javítását célzó közegészségügyi politikák hatékonyan kiegészítenék a szokásos egészségügyi ellátást, és csökkentenék a genetikai tényezők emberi élettartamra gyakorolt hatását.
Ez a tanulmány kiemeli az életmódbeli beavatkozások fontosságát a közegészségügyi stratégiákban, hogy csökkentsék a genetikai kockázatokat és javítsák az egészségügyi eredményeket. A kutatók további vizsgálatokat javasolnak annak érdekében, hogy ezek az eredmények különböző populációkra is alkalmazhatók legyenek.
Cikkreferátumot írta: Kériová Anikó
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások:
Bian, Z., Wang, L., Fan, R., Sun, J., Yu, L., Xu, M., Timmers, P. R. H. J., Shen, X., Wilson, J. F., Theodoratou, E., Wu, X., & Li, X. (2024). Genetic predisposition, modifiable lifestyles, and their joint effects on human lifespan: evidence from multiple cohort studies. BMJ evidence-based medicine, 29(4), 255–263. https://doi.org/10.1136/bmjebm-2023-112583