Növényi alapú étrend alkalmazása krónikus vesebetegségben

Egy 2024-es tanulmány szerint a növényi alapú étrend ígéretes eszköz lehet a krónikus vesebetegség progressziójának lassításában.

A krónikus vesebetegség világszerte a lakosság több mint 10%-át érinti, és a betegséget a vesefunkció lassú, de folyamatos romlása jellemzi, mely során a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) 60 ml/perc/1,73 m² alá esik.

A romlott szűrőképesség azt eredményezi, hogy a betegség előrehaladása során toxinok halmozódnak fel a betegek szervezetében, romlik az elektrolitok egyensúlya, és nő a kardiovaszkuláris kockázat, főként a megnövekedett vérnyomás miatt.

A krónikus vesebetegség három fő rizikófaktora a metabolikus szindróma, a cukorbetegség és a magas vérnyomás, amelyek kockázatát jelentősen csökkenthetik a növényi alapú étrendek.

Mivel a terápiás lehetőségek korlátozottak, ezért az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a táplálkozásra a betegség kezelésében is, és nem csak a prevenciójában.

Egy 2024-ben kiadott tanulmány a növényi alapú étrendek hatását vizsgálta a krónikus vesebetegség megelőzésére, illetve a betegség progressziójának lassítására.

Az eredmények alapján az állati fehérje részleges vagy teljes felcserélése növényi fehérjével csökkenti a glomeruláris hiperfiltrációt és a vesék metabolikus terhelését.

Krónikus vesebetegségben a magas fehérjebevitel alacsonyabb GFR-rel jár együtt, amelynek kezelésében a növényi alapú, alacsony fehérjetartalmú étrendek hasznosak lehetnek.

A növényi étrendek magas rost-, antioxidáns- és fitonutrienstartalma javíthatja a bélmikrobiom összetételét, csökkentheti a gyulladást és a TMAO-képződést, ami különösen releváns a CKD-val járó szív- és érrendszeri kockázat szempontjából.

Fontos, hogy bár a növényi alapú étrendek foszfortartalma magasabb, a növényi eredetű foszfor fitátként van jelen a növényekben, aminek alacsonyabb a biohasznosulása, ezért a növényi étrendek csökkenthetik akár a vér foszfor szintjét, ami CKD esetén kívánatos.

Ugyanakkor a szerzők kihangsúlyozzák a cikkben a lehetséges kockázatokat is, mint például a B12-vitamin, a D-vitamin, a vas, a cink és a jód hiánya.

Az is kiemelendő, hogy a feldolgozott növényi élelmiszerek túlzott fogyasztása ronthatja az vesefunkciót, ezért fontos, hogy nagyrészt teljes értékű növényi élelmiszerekre épüljön a betegek étrendje.

Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert

Hivatkozások

Godlewski et al. 2024