Nyomelemek vérszintje és a prosztatarák kockázata

Egy 2014-es tanulmány eredményei azt mutatták ki, hogy a prosztatarákos betegek szérum Co, Cu, Mg és Pb szintje magasabb, a Zn, Fe és Mn szintje pedig alacsonyabb volt.

A prosztatarák férfiak között az egyik leggyakoribb daganat típus, és kialakulásában genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Az utóbbi években egyre több adat utal arra, hogy a nyomelemek egyensúlyának felborulása is hozzájárulhat a rákképződéshez.

Az olyan nehézfémek, mint az ólom, kobalt, vagy a vas képesek reaktív oxigéngyökök termelődéséhez vezetni, amik DNS károsodást okozhatnak és megzavarhatják a hormonális rendszer szabályozását.

Egy 2014-es vizsgálatban 30 újonnan diagnosztizált prosztatarákos férfi és 32 egészséges kontroll alany vett részt, akik vérében összehasonlították a nyomelemek koncentrációit.

A prosztatarákos betegekben szignifikánsan magasabb kobalt (Co), réz (Cu), magnézium (Mg) és ólom (Pb), míg alacsonyabb cink (Zn), vas (Fe) és mangán (Mn) koncentrációkat figyeltek meg a kutatók.

A kadmiumszint is magasabb volt a prosztatarákos betegek között, de nem érte el a statisztikai szignifikancia határát.

A csökkent mangán és cink szintek különösen figyelemre méltóak, hiszen mindkét nyomelem fontos antioxidáns és DNS-védő hatású.

A cink hiánya korábbi vizsgálatok szerint összefügg a prosztata szöveteinek károsodásával és a daganat progressziójával, míg a vas alacsony szintjét a szerzők az IL-6–hepcidin tengely aktiválódásával magyarázzák, amely gátolja a vas felszabadulását a raktárakból, mely jelenség agresszívebb daganatokban figyelhető meg.

Az emelkedett réz és ólom szintek hozzájárulhatnak az oxidatív stresszhez és a DNS-javító mechanizmusok károsodásához, míg a magas magnézium értékek szerepe továbbra is ellentmondásos, bár korábbi állatkísérletek bizonyos tumorok esetében proliferációgátló hatást jelentettek.

A vizsgálat eredményei összhangban állnak korábbi tanulmányokkal, amelyek a nyomelem-egyensúly felborulását mutatták ki prosztatarákkal diagnosztizált alanyoknál.

Ugyanakkor a tanulmány kis mintaszáma miatt nagyobb, hosszú távú kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy ezek az eltérések a nyomelemek szintjében okai vagy következményei-e a prosztataráknak.

Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert

INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve

6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.

  • Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
  • 6 pilléres rendszer
  • Nemzetközileg akkreditált
  • 68 db szakirodalmi citálás
  • PDF formátum
  • Bármilyen eszközön olvasható
  • 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
  • Gyakorlati tippek és tanácsok
  • Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára

Hivatkozások

Varsha Devi, Vaibhav Chaudhary, Monika Sharma, Sweta Kumari, Biplab Pal, Serum levels of trace elements in patients with prostate cancer: a systematic review and meta-analysis, Review  Cancer Causes Control. 2025 Nov;36(11):1307-1318. doi: 10.1007/s10552-025-02041-z.  Epub 2025 Jul 21., PMID: 40691674

Ajánlott szakmai cikkek