Társadalmi elszigeteltség, étkezési szokások és a mentális egészség

A társadalmi elszigeteltség, gyakran magányként emlegetve, az egyén szubjektív értékelését tükrözi társas kapcsolatairól és közösségi támogatottságáról. A magány egy teljesen szubjektív állapot, amely nem feltétlenül függ a társas kapcsolatok mennyiségétől. Bár kapcsolódik az objektív társadalmi elszigeteltséghez (korlátozott vagy ritka társas érintkezés), a magány különálló jelenség, és hatással lehet az egészségre.

A magány befolyásolja a jólétet és kockázati tényező lehet a korai halálozás és krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek és az érelmeszesedés esetében. A COVID-19 járvány utóhatásai rámutattak az egészséggel kapcsolatos számos problémára, amelyek a társadalmi elszigeteltséggel együtt jelentkeztek, beleértve az elhízás növekedését, egészségtelen étkezési szokásokat, fizikai és pszichológiai rendellenességeket, valamint a kognitív hanyatlást, hangsúlyozva a mögöttes fiziológia jobb megértésének szükségességét.

A magány néha többet jelent, mint csak egyedüllét érzetét. Egy 2024-es tanulmány szerint a társadalmi elszigeteltség mélyebb hatást gyakorolhat az egészségre, mint gondolnánk. (1) A magány agyi változásokkal jár az alapértelmezett üzemmódú (default mode network – DMN), a végrehajtó-ellenőrzési (executive control network- ECN), a vizuális figyelem (visual attention network – VAN) és a jutalmazási (reward network – RN) hálózatokban. Ezáltal a magány növelheti az elhízás kockázatát és ronthatja az étkezési szokásokat és rendellenességeket, különösen a cukorbevitel növekedésével és a cukros italok iránti vágyakozással kapcsolatban.

A mozgásszegény életmód, amely gyakran társul a társadalmi elszigeteltséggel, hozzájárulhat a depresszió, a szorongás, az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, a személyiségzavarok és a pszichózis kialakulásához. A magányos egyének fokozott figyelmi torzítást és érzelmi feldolgozást mutatnak a negatív társas jelekre, valamint csökkent érzelmi reakciót a pozitív társas interakciókra a vizuális figyelmi hálózatban és az érzelmi-feldolgozó hálózatban. Ezek az agyi változások magyarázhatják a társadalmi elszigeteltség és a mentális egészség közötti összetett kapcsolatot.
Ha a mentális egészségi zavarok befolyásolják az egyén képességét az érzelmi jólét önszabályozására, falásrohamok jelenhetnek meg, mint a hosszan tartó társadalmi elszigeteltség alatt érzékelt negatív érzelmek elleni megküzdési mechanizmus.

Zhang X és munkatársai a vizsgálat létrejöttéhez Los Angeles-ben toboroztak 2021. szeptember 7. és 2023. február 27. között premenopauzális nőket. A résztvevők adatai tartalmazták a testtömeg-indexet (BMI), test-összetételt, étrendi stílust és minőséget, önbevallott faji és etnikai hovatartozást, életkort, családi állapotot és társadalmi-gazdasági státuszt.

A vizsgálat eredményei rámutatnak arra, hogy a szociális elszigeteltség összefügg az élelmiszerek által generált ingerek megváltozott agyi feldolgozásával a DMN, a VAN és az ECN hálózati régiókban. Ez az összefüggés azzal magyarázható, hogy a magányos emberek agya érzékenyebben reagál az éhségérzetre és az ételek látványára, miközben nehezebben tudják irányítani az étkezési szokásaikat.

Ezek az agyi változások fontos szerepet játszanak abban, hogy a társadalmi elszigeteltség hogyan vezethet elhízáshoz, egészségtelen étkezési szokásokhoz és rosszabb mentális egészséghez.

Cikkreferátumot írta: Lőrincz Hanna

Hivatkozások

(1) Zhang X, Ravichandran S, Gee GC, Dong TS, Beltrán-Sánchez H, Wang MC, Kilpatrick LA, Labus JS, Vaughan A, Gupta A. Social Isolation, Brain Food Cue Processing, Eating Behaviors, and Mental Health Symptoms. JAMA Netw Open. 2024 Apr 1;7(4):e244855. doi: 10.1001/jamanetworkopen.2024.4855. PMID: 38573637.