Prevenciós lehetőségek a rheumatoid arthritis esetében

Bevezetés

Egy korábban megjelent rheumatoid arthritis-szel (RA) kapcsolatos cikkben részleteztük, hogy a teljes értékű növényi táplálkozás által csökkenő betegség aktivitást mértek adott betegcsoportban. Erre hivatkozva szeretnénk ismertetni a Malmö Diet & Cancer intézet által 2023-ban publikált case-controll study eredményeit, amelyet Rebecka Teresia Bäcklund és munkatársai végeztek. A tanulmány az étrend általános minőségének figyelembevételével és étrendi irányelvek betartásának vizsgálatával igyekezett bemutatni, hogy milyen prevenciós tevékenységeket tudnak a rheumatoid arthritisben szenvedő betegek tenni a betegség kialakulásának csökkentése érdekében.

A cikk a rheumatoid arthritis – mint krónikus autoimmun betegség – kialakulását helyezi a tanulmány középpontjába különféle étkezési alapelvek alkalmazása és minőségű ételek fogyasztása során. A rheumatoid arthritis olyan krónikus betegség, amelynek során a szervezet antitesteket termel, melyek test saját sejtjeit és szerveit támadja meg, ami által ízületi gyulladás jön létre, kialakulásában szerepet játszhatnak nemcsak genetikai tényezők, hanem immunrendszer diszfunkciója is. A betegségnek különböző súlyosságú és lefolyású stádiumait differenciáljuk. Tipikus tünete az ízületi fájdalom és ödéma, a mozgástartomány beszűkülése, mely általában szimmetrikusan jelentkezik test különböző területein. A kezelés elmulasztása az ízületek tartós deformitásához és fájdalomhoz vezethet, mely az életminőség tartós leromlását okozhatja. A rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, alacsony társadalmi és gazdasági státusz, valamint alacsony iskolai végzettség. Védő tényező a fizikai aktivitás, illetve a kis és mérsékelt alkoholfogyasztás. Továbbá fontos szerepet játszik a táplálkozás minősége, mint például az emelkedett rost – , zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a halfogyasztás (omega-3), illetve a mediterrán étrend követése is a preventív faktorok közé tartozik.

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a genetikai adottságokon (mint etiológiai tényező) ugyan nem tudunk változtatni, de az immunrendszer tevékenységéhez jelentős mértékben hozzájárulhatunk azáltal, hogy egy szintén jól befolyásolható tényezőt, méghozzá az étrendet optimálisan, alakítjuk ki.

A tanulmány

1991 és 1996 között gyűjtöttek össze 74 000 egyént, akik közül 28 098 egyén felelt meg a beválasztási kritériumoknak. A résztvevőknek egy önkitöltős kérdőív alapján kellett az összes főtt ételt, hideg italt, gyógyszereket, illetve gyógymódot és étrendkiegészítőket feljegyezniük, melyek később kiértékelésre kerültek. Itt feljegyzésre került még továbbá a főzési/elkészítési módszer, valamint az adagok mérete is.
Adott volt az ún. DQI (diet quality index), aminek segítségével később következtetést tudtak levonni az RA és az étrend általános minősége között.

Következtetés

Általános következtetésként vonták le, hogy a bevitt rost, illetve a zöldségek és gyümölcsök emelkedett mennyiségével egyenes arányban csökkent a RA kialakulásának rizikója is. Itt ugyan voltak olyan változók, amiket nem/nehezen tudtak kizárni, mint például a dohányzás, fizikai aktivitás és az alkoholfogyasztás.

Konklúzió volt, hogy az étrend minősége a változó tényezők figyelembe vételével nincsen egyenes összefüggésben a csökkent betegség kockázattal, de a rostbevitel növelésével fordítottan arányos a RA manifesztálódásának valószínűsége.

A halfogyasztással összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az ún. emelkedett mennyiségű PUFA (polyunsaturated fat) fogyasztással nőtt a kialakulás kockázata, aminek magyarázata, hogy ezekben a zsírokban nem csak omega-3, hanem omega-6 zsírsav is megtalálható. A kettő nem összetévesztendő, míg az omega-3-nak védő hatása van a RA kialakulásával szemben, addig az omega-6-ról mindez sajnos nem elmondható.

Egy további tanulmány kórházi keretek között vizsgálta betegség kialakulásának valószínűségét, és fordított arányosságot mutattak ki emelkedett főtt zöldségfogyasztás mellett. Cerhan és munkatársai megállapították, hogy mindez a gyümölcsök és keresztesvirágú zöldség fogyasztásra (rukkola, bok choy, brokkoli, kelbimbó, fejes káposzta, karfiol, kínai káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek, fehérrépa gyökere és zöldjei, wasabi) szintúgy igaz, ez a hatás a csökkent energiatartalomnak, az egészséges tápanyagtartalomnak és a bőséges rosttartalomnak köszönhető.

Nem elfelejtendő, hogy a megnövekedett zöldségfogyasztás által számtalan krónikus betegség, mint például a CVD (kardiovaszkuláris megbetegedések, melyek hasonló mechanizmus által alakulnak ki, mint a RA), szívkoszorúér betegség, illetve a különböző rákos megbetegedések kialakulásának kockázata is csökkent, ami egy fontos komorbiditási tényező a RA mellett.

A tanulmány keretében közzétették svéd felnőtt népesség által priorizált fő rostbeviteli forrásokat, mint például a krumpli, teljes kiőrlésű kenyér, zöldségek és gyümölcsök mindenféle változata, bogyós gyümölcsök illetve a gabonafélék. Itt megemlítendő, hogy az ajánlott rostbevitel min. kb. 25-35 gramm naponta.

Hogyan fejtik ki hatásukat az élelmi rostok a szervezetben?

Egyrészt antioxidáns tartalmuk által segítik a gyulladásos faktorok és reaktív gyökök eliminálását a szervezetből, az elhízás prevencióban kiemelkedő szerepet játszanak például az étvágy csökkentése által, valamint a mikrobiom és a bélműködés szabályozása által. A bélmikrobiommal erősen összefüggő betegségről van szó, abban a vonatkozásban, hogy maga a bélflóra diszregulációja nagyban hozzájárul a különféle autoimmun betegségek kialakulásához.
A tanulmány erősségei közé tartozik, hogy nagy népességen végezték, valamint, hogy prospektív tervezéssel lehetett kivitelezni.

Konklúzió

Konklúzióként levonható tehát, hogy minél magasabb a napi rost – , zöldség – és gyümölcsbevitel, annál kisebb a RA kialakulásának kockázata, amely több tényezőnek köszönhető, mint például a bél mikrobiom optimális működése, kisebb kockázat a különböző komorbiditások (mint pl. kardiovaszkuláris történések) kialakulására, kevesebb gyulladásos faktor jelenléte a szervezetben, és több az egészséget támogató ásványi anyag és vitamin bevitele.

Cikkreferátumot írta: Dr. Vincze Réka

Hivatkozások

Bäcklund, R., Drake, I., Bergström, U., Compagno, M., Sonestedt, E., & Turesson, C. (2023). Adherence to dietary guidelines, and the risk of developing rheumatoid arthritis-results from a nested case-control study. Rheumatology (Oxford, England), kead216. Advance online publication. https://doi.org/10.1093/rheumatology/kead216