Az egészséges életmód hatása a várható élettartamra és az egészségügyi kiadásokra

Egy 531 804 résztvevőt tartalmazó, 17 országra kiterjedő metaanalízis szerint a dohányzás, a mozgáshiány, a rossz étrendminőség és a túlzott alkoholfogyasztás hozzávetőlegesen az összes idő előtti haláleset 60%-ához járult hozzá.

Az egészséges életmód, amelyet a rendszeres fizikai aktivitás, a normális testsúly, a dohányzásmentes magatartás, a mérsékelt alkoholfogyasztás és az egészséges étrend jellemez, összefüggésbe hozható a várható élettartam (life expectancy/LE) növekedésével, és a tanulmányok szerint Szingapúrban a férfiaknál 6,6, a nőknél 8,1 évvel hosszabbítja meg az élettartamot, Japánban a férfiaknál 10,3, a nőknél 8,3 évvel; az Egyesült Államokban a férfiaknál 12,2, a nőknél 14,0 évvel; és három európai kohorszban 7,4-től 15,7 évig terjedő növekedést tapasztaltak.

Ezek alapján az egészséges életmód hatása eltérő lehet a különböző populációkban és országokban. Az egészséges életmódbeli tényezők összefüggésbe hozhatók a betegségmentes várható élettartam növekedésével is. Egy elemzés szerint az Egyesült Államokban a dohányzás prevalenciájának 10%-os relatív csökkenése körülbelül 63 milliárd dolláros egészségügyi költségcsökkenést eredményezne már az ezt követő évben. Egy másik tanulmány szerint a túlzott alkoholfogyasztás 223,5 milliárd dolláros gazdasági terhet jelent az Egyesült Államokban. Az elhízás, a túlsúly, a dohányzás és az alkoholfogyasztás egészségügyi erőforrások felhasználására gyakorolt hatásait összehasonlító tanulmányok az Egyesült Államokban azt mutatták, hogy az elhízás és a túlsúly a legmagasabb egészségügyi költségekkel jár. Ezek azonban keresztmetszeti tanulmányok voltak.

Egy friss, tajvani kutatók által publikált tanulmányban 5 életmódbeli tényezőt elemeztek: a dohányzást, az alkoholfogyasztás, a BMI-t, a szabadidős fizikai aktivitás és egészséges étrendet (megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás).

A dohányzás esetében két kategóriát állapítottak meg: soha nem dohányzók (illetve azok, akik életük során kevesebb mint 100 cigarettát szívtak el) és jelenlegi vagy korábbi dohányosok (akik életük során több mint 100 cigarettát szívtak el). Az alkoholfogyasztást is két csoportba sorolták: ritka fogyasztók vagy absztinensek (akik hetente kevesebb mint egyszer fogyasztanak alkoholt) és gyakori fogyasztók (akik hetente legalább egyszer fogyasztanak alkoholt). A BMI alapján is két kategóriát alakítottak ki: optimális testsúly (BMI: 18,5-25 kg/m²) és nem optimális testsúly (sovány: BMI <18,5 kg/m² és túlsúlyos: BMI ≥25 kg/m²). A fizikai aktivitást két csoportja a nem megfelelően aktív (<500 MET perc/hét) és a megfelelően aktív (≥500 MET perc/hét) volt. Az egészséges étrendet megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztásként definiálták: heti legalább 4 adag gyümölcs és zöldség fogyasztása.

Az országosan reprezentatív kohorsz adatai alapján megállapították, hogy az 5 egészséges életmódbeli tényező jelentős növekedést eredményezett a várható élettartamban, és csökkentette az egészségügyi kiadásokat a 30 év feletti tajvani lakosok esetében. Az összes szokás betartása 7,13 évvel növelte a várható élettartamot, és 28,12%-kal csökkentette az egy főre jutó éves egészségügyi kiadások arányát azokhoz képest, akik 0 vagy 1 tényezőt tartottak be.

A különböző életmódbeli tényezők nem egyforma hatást gyakoroltak a várható élettartamra. A dohányzás és nem megfelelő étrend bizonyultak az élettartamot leginkább rövidítő tényezőknek. A dohányosok várható élettartama a becslések szerint 2,31 évvel rövidebb volt a soha nem dohányzókéhoz képest. Emellett azok, akik elegendő gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, 3,25 évvel hosszabb várható élettartammal rendelkeztek, mint azok, akik nem vitték be a megfelelő mennyiséget. Azok, akik rendszeres fizikai aktivitást végeztek, 1,85 évvel hosszabb várható élettartammal rendelkeztek, mint a mozgásszegény vagy inaktív életmódot folytatók.

A sovány egyének (BMI <18,5 kg/m²) várható élettartama rövidebb volt, mint a normál testsúlyúaké (BMI: 18,5≤BMI<25 kg/m²); ezzel szemben viszont a túlsúlyos egyének (BMI: 25≤BMI<30 kg/m²) hosszabb várható élettartammal rendelkeztek, mint a normál testsúlyúak. Azoknak, akik hetente több mint egyszer ittak alkoholt, és rendszeresen részegre itták magukat, rövidebb volt a várható élettartamuk, mint azoknak, akik nem fogyasztottak alkoholt. Az egészséges életmód betartása jelentősen növeli a várható élettartamot, amely országonként 6,6 és 18,9 év közötti lehet. További forrásokat kell feltárni a heterogenitás vizsgálatához. Például az környezetet is összefüggésbe hozták a várható élettartammal. A gazdag városok, például New York és San Francisco alacsony jövedelmű területeinek lakosai jelentősen hosszabb várható élettartammal rendelkeztek, mint a szegény városok alacsony jövedelmű területeinek lakosai.

Az elmúlt évtizedekben globálisan jelentősen nőtt az átlagos várható élettartam. Ennek ellenére Tajvan, Kelet- és Délkelet-Ázsia egyik leggazdagabb nemzete, elmarad a térség más magas jövedelmű országaihoz képest. 2019-ben a tajvani emberek születéskor várható élettartama 80,3 év volt, ami alacsonyabb, mint Szingapúr (84,9 év), Japán (84,8 év) és Dél-Korea (82,9 év) esetében. A 2017-es GBD tanulmány újbóli elemzése feltárta, hogy Tajvanon a teljes betegségteher 44,3%-a módosítható kockázati tényezőkkel állt összefüggésben, míg Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában az erre vonatkozó arányok alacsonyabbak voltak: 38,0%, 35,2% és 40,3%. Ezekben az országokban a kockázati kitettség és az egészségtelen viselkedések sikeres csökkentése jelentős javulásokhoz vezetett az egészségügyi eredményekben.

Wei-Cheng Lo. és mtsai tanulmánya kimutatta, hogy a dohányzás mellőzése, a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése, az egészséges étrend, a normál testsúly fenntartása és a rendszeres fizikai aktivitás mind összefüggésben állnak az alacsony korai halálozási kockázattal. A dohányzás mellőzése és az egészséges étrend jelentősen befolyásolta a tajvani felnőttek várható élettartamát. A dohányzás káros hatásai közismertek. Az egészséges étrend összefüggésbe hozható a számos nem fertőző betegséghez kapcsolódó morbiditás és halálozás alacsony kockázatával. Jelentős dózis-hatás összefüggést észleltek a gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a várható élettartam növekedése között.

Ami a BMI-t illeti, a normál testsúlyú vagy túlsúlyos egyének hosszabb várható élettartammal rendelkeztek, mint a soványak vagy az elhízottak, az optimális érték a 25 kg/m² BMI-nél volt. Azonban az elhízás paradoxon kérdését körültekintően kell kezelni, amikor a BMI-t használják az elhízás mutatójaként, mivel annak inherens korlátai és a BMI kategorizálásából adódó esetleges téves besorolások is problémát jelenthetnek.

Az eredmények pozitív összefüggést mutattak a fizikai aktivitás szintje és a várható élettartam növekedése között, bár ez nem eredményezett csökkenést az egészségügyi kiadásokban. Noha a fizikai aktivitás javulást eredményez a várható élettartamban, a rendszeres testmozgás (különösen a szabadtéri tevékenységek) növelheti a baleseti sérülés kockázatát, ami további egészségügyi kiadásokat eredményezhet.

Az eredmények azt mutatták, hogy a ritka alkoholfogyasztás (kevesebb, mint heti egyszeri) kedvező hatást gyakorolt a várható élettartamra és az egészségügyi kiadásokra is. Noha a mérsékelt alkoholfogyasztás kardioprotektív hatásairól nagy kohorsz tanulmányok számoltak be, a jelenlegi irányelvek nem javasolják az alkoholfogyasztás megkezdését kizárólag a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése céljából.

Jelentős eltérések lehetnek az egyes egészséges életmódbeli tényezők különböző kombinációinak várható élettartamra és élettartam alatti egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatásaiban. A dohányzás mellőzése és a megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás kombinációja emelkedett ki legfontosabb tényezőként a várható élettartam növelésében, míg az optimális testsúly fenntartása kulcsfontosságúnak bizonyult az egész élet során felmerülő egészségügyi kiadások csökkentésében.

Eddig kevés kutatás vizsgálta az egyes egészséges életmódbeli tényezők és ezek kombinációinak hatását az egész életre kiterjedő egészségügyi kiadásokra, longitudinális egyéni adatok felhasználásával. Az alacsony kockázatú életmód követése nemcsak az egyén élettartamát hosszabbíthatja meg, hanem jelentősen késleltetheti a rokkantságot is. Egy tanulmány szerint az 50 évesek, akik alacsony kockázatú életmódot folytattak, hosszabb élettartamot értek el súlyos krónikus betegségek nélkül, körülbelül 7,6 évvel a férfiak és 10 évvel a nők esetében az Egyesült Államokban, valamint 6,9 évvel a férfiak és 9,4 évvel a nők esetében az Egyesült Királyságban. A rokkantság késleltetése előnyös a társadalom számára, mivel az ezzel kapcsolatos egészségügyi költségek csak idősebb korban jelentkeznek, így hogy hosszabb ideig dolgozhatnak.

Tajvan Egészségfejlesztési Hivatala arra törekedett, hogy növelje az egészségfejlesztési tudatosságot és a megelőző tevékenységeket a lakosság körében. Erőfeszítéseik a rák szűrésére, a dohányzás szabályozására, valamint a krónikus és nem fertőző betegségek megelőzésére összpontosítottak. Ezek az intézkedések nemcsak a betegségek kockázatát csökkenthetik és meghosszabbíthatják a várható élettartamot, hanem enyhíthetik a gazdasági terheket is. Például vegyük figyelembe a 2022-es évben Tajvanon beszedett dohányadóból származó bevételeket, amelyek hozzávetőlegesen 0,97 milliárd volt. E bevételek körülbelül 50%-át (0,49 milliárd) az Országos Egészségbiztosítási kiadások támogatására fordítják. A dohányzás előfordulási gyakoriságát (14%) figyelembe véve, Tajvanon hozzávetőlegesen további 0,36 milliárd egészségügyi kiadást generáltak a dohányosok. A fiskális politikák, mint például a dohány, az alkohol és a cukrozott italok és élelmiszerek megadóztatása, hatékonyak lehetnek az egészség javításában.

Összefoglalás

A friss eredmények dózis-hatás összefüggéseket tártak fel az egészséges életmód tényezői és a megnövekedett várható élettartam, valamint a csökkenő egészségügyi kiadások között. Rámutatnak arra, hogy összehangolt, több szektort érintő erőfeszítésekre van szükség, amelyek a módosítható életmódbeli tényezőkre irányulnak, hogy csökkentsék a betegségteher egészét. Az egészséges viselkedést támogató és a kockázati tényezőket mérséklő beavatkozások priorizálásával javíthatók az egészségügyi eredmények, és minimalizálhatók az egészségügyi költségek.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások:

(1) Lo WC, Hu TH, Shih CY, Lin HH, Hwang JS. Impact of Healthy Lifestyle Factors on Life Expectancy and Lifetime Health Care Expenditure: Nationwide Cohort Study. JMIR Public Health Surveill. 2024;10:e57045. Published 2024 Jul 17. doi:10.2196/57045