A szója hatása tudományosan

Szójával kapcsolatos ellentétes információk

Egy friss kutatásban közzétett adatok szerint a tofuban és más szójatermékekben található izoflavonok csökkentik a szívkoszorúér-betegség kockázatát. (1) A harvardi kutatók szerint a magasabb tofubevitel 18%-kal csökkentette a szívkoszorúér-betegség kockázatát, összehasonlítva a tofu alacsonyabb bevitelével. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szójakészítmények hatékony étrendi megközelítést jelentenek a szívkoszorúér-betegség megelőzésében. Ennek ellenére a szója hatása kapcsán számos ellentétes információ kering az interneten. Nézzük meg, hogy a jelenleg elérhető friss tanulmányok miről számolnak be.

Ösztrogén és fitoösztrogén

Az ösztrogének elősegíthetik az emlőrák növekedését, ezért sokan joggal feltételezhetik, hogy a szójában előforduló fitoösztrogének is hasonló aktivitást mutatnak. Azonban a valóság az, hogy az emberi testben kétféle ösztrogénreceptor létezik: az alfa és a béta. A tényleges ösztrogénnel ellentétben a szója fitoösztrogének, elsősorban a béta ösztrogénreceptorhoz (ERβ) kötődnek és aktiválják. (2) Ez a megkülönböztetés azért nagyon fontos, mert a receptor két típusa, ellentétes működést produkálnak: a béta-aktivitás antiösztrogén hatású, és gátolja a tényleges ösztrogén növekedést serkentő hatásokat. (3) Így a szója hatása körül kialakult tévhit, miszerint egészségtelen a szója, alaptalan.

Szója hatása veszélyes?

A fitoösztrogén kapcsán felmerült félelem tehát alaptalan. De ami érdekes tény ezzel kapcsolatban, hogy sokan félnek a szójától, miközben nem is tudják, hogy a lenmagban sokkal több fitoösztrogén van, mint a szójában, attól pedig mégsem félünk. (4) Amit nagyon is jól teszünk, ugyanis a lenmag egy szuper egészséges élelmiszer.

Nézzük összefoglalva mit mond még a tudomány a szója hatása kapcsán

• Nincsen negatív hatással a termékenységre és a férfiak tesztoszteronszintjére. (5)(6)(21)
• Elősegíti az LDL-koleszterinszint csökkenését. (7)
• Mell-, prosztata-, vastagbélrák kockázata csökken (8)(16)
• Nincs elégséges bizonyíték, hogy a pajzsmirigyre káros hatással lenne. (9) Egy 2019-es metaanalízis randomizált klinikai eredményeit összegezte és ott sem mutatták ki, hogy a szójafogyasztás hatással lenne a T3 vagy a T4 pajzsmirigyhormonokra. (17)
• Két éves randomizált kísérlet eredménye: nincs hatással a női nemi hormonra (10)
• Egy 2019-es publikáció összesen 114 db metaanalízist vizsgált, amelyben a szójafogyasztás emberi egészségre gyakorolt hatását nézték. (20) Az eredmények azt mutatták, hogy az egészséges étrend részeként megfelelő a szójafogyasztás.
• Egy 2021-es friss kutatás szerint, az egészségügyi eredmények széles skáláját lefedő megfigyeléses és klinikai vizsgálatok következtetése az, hogy sem a szójaételeket, sem az izoflavonokat nem indokolt besorolni az endokrin rendszert károsító anyagként. (22)

A krónikus betegségek kapcsán az emberek már kezdik elfogadni, hogy valóban hatékony lehet a táplálkozás és az életmódbeli változás. De sokszor olvasható egyes fórumokon, hogy az LDL-koleszterinszint magas értéke nem is problémás, vagyis teljesen felesleges ezzel “hirdetni” a teljes értékű növényi táplálkozás előnyeit. Az atherosclerosis (érszűkület) kapcsán fontos tényező a dózis válasz reakció: vagy az LDL-C emelkedés növeli a betegség kockázatát fokozatosan és lineárisan, fordítva a csökkenésnek nincs elméleti alsó határa, minél alacsonyabb annál kisebb a kockázat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az optimális LDL-C érték <70 mg/dl (1,8 mmol/L) alatti, vagy 1,3-1,8 mmol/L közötti, amivel már minimálisra csökkentjük a szívbetegségek kockázatát. (11)(12) Így igenis fontos lehet olyan ételeket beépítünk a táplálkozásunkba, amik elősegítik az LDL-C csökkenését.

Eddig a bizonyítékok nem utalnak a szójafogyasztás veszélyeire az embereknél, és az egészségügyi előnyök valószínűleg meghaladják a lehetséges kockázatokat. Valójában egyre több bizonyíték van arra, hogy a hagyományos szójaételek elfogyasztása csökkentheti bizonyos betegségek kockázatát. A szójaételek kiváló fehérjeforrások, különösen, ha más, kevésbé egészséges ételeket, például állati zsírokat és vörös vagy feldolgozott húsokat helyettesítenek. Ezért javasolják az olyan szervezetek, mint a Cancer Council Australia és az American Cancer Society a teljes értékű vagy minimálisan feldolgozott szóját (pl. tofu, tempeh, edamame és szójatej) a teljes értékű növényi ételekben gazdag egészséges étrend részeként. (18)(19)

Demenciát okozhat a tofu?

Két ismertebb tanulmány is van, amely arról számol be, hogy a tofut fogyasztó idősebb kínai és indonéz lakosságnál nagyobb számban jelenik meg a demencia, azonban a tempeh fogyasztóknál ilyet nem tapasztaltak. (13)(14) Akkor valójában mi lehet a probléma gyökere? Tényleg nem egészséges a tofu? Problémát jelenthet a szója hatása?

Hogervorst publikációja talán a legérdekesebb (13), mert abból az derül ki, hogy Indonéziában formaldehidet gyakran adnak a tofuhoz (de nem a tempéhez), hogy megőrizze frissességét. Formaldehid egy neurotoxikus karcinogén, ami valójában kognitív funkcionális problémákhoz vezet hosszú távon.

Xin Yu vezette tanulmányban szintén vizsgálták a tofu fogyasztásának hatását, azonban a valódi problémát nem vizsgálja. (14) Számos limitációja van a publikációnak, amit ők is kiemelnek. Pl. hogy csak a tofura koncentrál. Ugyanis kognitív funkcionális problémát okozhat még az Omega zsírsavak hiánya, vagy a B12-vitamin hiánya. Ez így a tanulmányból nem derül ki, hogy esetleg azok okozhatták-e a problémát. A vegetáriánus és a növényi alapú táplálkozást követők között, elég sokaknak alacsony a B12-vitamin és DHA fogyasztása. Ráadásul a kínai területeken nem nagyon foglalkoznak az ilyen mértékű táplálékkiegészítéssel, amely okozhatja a nagyfokú eltérést.

A fitoösztrogén-tartalmú ételek mind a nők, mind a férfiak számára előnyös lehet a hormonfüggő állapotok megelőzésében vagy kezelésében, a neurológiai egészség javításában és az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében. (15)

Fontos megemlíteni a szója hatása kapcsán is, hogy izolált és ultrafeldolgozott formában ezt sem jó fogyasztani, ahogyan semmilyen más élelmiszert sem.

Összességében tehát elmondható, hogy a jelenlegi bizonyítékok alapján a teljes értékű vagy a minimális feldolgozott formában fogyasztott szója pozitív egészségügyi előnyökkel jár együtt.

Cikket írta: Varga Balázs

Hivatkozások:

(1) Le Ma, et al (2020): Isoflavone Intake and the Risk of Coronary Heart Disease in US Men and Women. Circulation. 141:1127–1137.
(2) Messina, M. et al (2013) Exploring the Soyfood Controversy. Nutrition Today. 48(2): 68-75.
(3) Paruthiyil S. et al (2004) Estrogen receptor beta inhibits human breast cancer cell proliferation and tumor formation by causing a G2 cell cycle arrest. Cancer Res. 64(1):423-8.
(4) Thompson L. U. et al (2006) Phytoestrogen content of foods consumed in Canada, including isoflavones, lignans, and coumestan. Nutr Cancer. 54(2):184-201.
(5) Mitchell J. H. (2001) Effect of a phytoestrogen food supplement on reproductive health in normal males. Clin Sci (Lond). 100(6):613-8.
(6) Hamilton-Reeves J. M. et al (2010) Clinical studies show no effects of soy protein or isoflavones on reproductive hormones in men: results of a meta-analysis. Fertil Steril. 94(3):997-1007.
(7) Pipe E. A. (2009) Soy protein reduces serum LDL cholesterol and the LDL cholesterol:HDL cholesterol and apolipoprotein B:apolipoprotein A-I ratios in adults with type 2 diabetes. J Nutr. 139(9):1700-6.
(8) Badger T. M. et al (2005): Soy protein isolate and protection against cancer. J Am Coll Nutr. 24(2):146S-149S.
(9) Mark Messina, Geoffrey Redmond (2006) Effects of Soy Protein and Soybean Isoflavones on Thyroid Function in Healthy Adults and Hypothyroid Patients: A Review of the Relevant Literature. Thyroid. 16:3, 249-258.
(10) Maskarinec G. et al (2004): Effects of a 2-year randomized soy intervention on sex hormone levels in premenopausal women. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 13(11 Pt 1):1736-44.
(11) James H. O’Keefe, Loren Cordain, William H. Harris, Richard M. Moe, Robert Vogel (2004): Optimal low-density lipoprotein is 50 to 70 mg/dl: Lower is better and physiologically normal. Journal of the American College of Cardiology. 43(11): 2142–2146.
(12) Boekholdt S. M, et al. (2014) Very low levels of atherogenic lipoproteins and the risk for cardiovascular events: a meta-analysis of statin trials. J Am Coll Cardiol. 2014 Aug 5;64(5):485-94.
(13) Hogervorst E, Sadjimim T, Yesufu A, Kreager P, Rahardjo TB. (2008) High tofu intake is associated with worse memory in elderly Indonesian men and women. Dement Geriatr Cogn Disord. 26(1):50–57.
(14) Xu X, Xiao S, Rahardjo TB, Hogervorst E. (2015) Tofu intake is associated with poor cognitive performance among community-dwelling elderly in China. J Alzheimers Dis. 43(2):669–675.
(15) Zhao L, Brinton RD. (2007) WHI and WHIMS follow-up and human studies of soy isoflavones on cognition. Expert Rev Neurother. 7(11):1549–1564.
(16) Chen M, Rao Y, Zheng Y, Wei S, Li Y, Guo T, Yin P. Association between soy isoflavone intake and breast cancer risk for pre- and post-menopausal women: a meta-analysis of epidemiological studies. PLoS One. 2014 Feb 20;9(2):e89288.
(17) Otun, J., Sahebkar, A., Östlundh, L. et al. Systematic Review and Meta-analysis on the Effect of Soy on Thyroid Function. Sci Rep 9, 3964 (2019).
(18) Stacy Simon: Soy and Cancer Risk: Our Expert’s Advice. In: https://www.cancer.org/latest-news/soy-and-cancer-risk-our-experts-advice.html (Letöltés: 2021. február 10.)
(19) Position statement – Soy, phyto-oestrogens and cancer prevention. In: https://wiki.cancer.org.au/policy/Position_statement_-_Soy,_phyto-oestrogens_and_cancer_prevention (Letöltés: 2021. február 10.)
(20) Li N, Wu X, Zhuang W, Xia L, Chen Y, Zhao R, Yi M, Wan Q, Du L, Zhou Y. Soy and Isoflavone Consumption and Multiple Health Outcomes: Umbrella Review of Systematic Reviews and Meta-Analyses of Observational Studies and Randomized Trials in Humans. Mol Nutr Food Res. 2020 Feb;64(4):e1900751.
(21) Reed KE, Camargo J, Hamilton-Reeves J, Kurzer M, Messina M. Neither soy nor isoflavone intake affects male reproductive hormones: An expanded and updated meta-analysis of clinical studies. Reprod Toxicol. 2020 Dec 28;100:60-67.
(22) Messina, M., Mejia, S. B., Cassidy, A., Duncan, A., Kurzer, M., Nagato, C., Ronis, M., Rowland, I., Sievenpiper, J., & Barnes, S. (2021). Neither soyfoods nor isoflavones warrant classification as endocrine disruptors: a technical review of the observational and clinical data. Critical reviews in food science and nutrition, 1–57.