A táplálkozási tényezők hatása a csontsűrűségre

Egy friss Mendeli randomizációs tanulmány szerint a magas szérumszelénszint védő, míg a magas kalciumszint negatív hatással lehet a csontsűrűségre.

Ismert, hogy a csontsűrűség csökkenése a csontok törékenységéhez vezethet. A csontsűrűség mérésére a legjobb módszer a DEXA (dual-energy x-ray absorptiometry) vizsgálat, amely röntgensugarakat használ.

A csontsűrűség mögött álló különböző étrendi tényezők és mikrotápanyagok szerepét már régóta vizsgálják kutatók, azonban az eddigi eredmények sokszor ellentmondásosak voltak, ezért egy 2021-ben kiadott tanulmány hat vérben mérhető tápanyag (kálcium, vas, foszfor, retinol, szelén és E-vitamin) genetikailag befolyásolt szintje és a csontsűrűség közötti összefüggést vizsgálta.

Az ilyen tanulmányokat Mendeli randomizációs vizsgálatoknak hívják, melyekben a természet által véletlenül szétosztott tápanyagok szintjét befolyásoló gének szerint csoportosítják az alanyokat.

Ez az eljárás lehetővé teszi a lehetséges ok-okozati összefüggések megállapítását a genetikailag meghatározott biomarkerek és a csontsűrűség között, kizárva számos olyan torzító tényezőt, amelyek más vizsgálati típusokban jelen lehetnek.

A vizsgálat több nagy létszámú teljes genomra kiterjedő asszociációs vizsgálatok adatbázisából használt fel genetikai és csontsűrűségre vonatkozó adatokat.

A csontsűrűséget az alábbi helyeken vizsgálták: teljes test, alkar, combnyak, ágyéki gerinc és sarokcsont.

Egyik vizsgált tápanyag szintje sem volt lényeges hatással a teljes testben mért csontsűrűségre.

A genetikailag befolyásolt magasabb vér kálciumszint fordított összefüggésben állt az ágyéki gerinc csontsűrűséggel, tehát minél magasabb volt valakinek a vér kálciumszintje, annál alacsonyabb volt az ágyéki gerinc (lumbális szakasz) csontsűrűsége.

Ezzel szemben a vér szelénszint pozitív összefüggésben állt a sarokcsont csontásványianyag-sűrűségével, ami azt jelenti, hogy a magasabb szelénszint magasabb csontsűrűséget mutatott.

A retinol és az E-vitamin szintjei szintén pozitív kapcsolatot mutattak a sarokcsont sűrűségével, főként férfiaknál.

A vas és foszfor esetében nem volt jelentős összefüggés megfigyelhető.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a tápanyagok hatása kölünböző lehet a csontsűrűségre, és különösen figyelemre méltó, hogy a magas kálciumszint akár negatív hatással is lehet bizonyos területeken.

Cikkreferátum szerzője: Jankó Róbert

Hivatkozások

Zihao Qu, Fangkun Yang, Yishang Yan, Jianqiao Hong, Wei Wang, Sihao Li, Guangyao Jiang, Shigui Yan, Relationship between Serum Nutritional Factors and Bone Mineral Density: A Mendelian Randomization Study, J Clin Endocrinol Metab. 2021 May 13;106(6):e2434-e2443.  doi: 10.1210/clinem/dgab085., PMID: 33581692