A WHO tradicionális, komplementer és integratív medicinára vonatkozó stratégiájának áttekintése

Bevezetés

A modern orvostudományt széles körben az egészségügyi ellátás nélkülözhetetlen alapjának tekintik minden fejlett országban és régióban, mégis számos tényező adhat okot az aggodalomra. Sok beteg nem reagál jól kizárólag a biomedicinán (hagyományos nyugati orvoslás) alapuló kezelésekre, világszerte gondot okoznak a gyógyszerek mellékhatásai, a krónikus betegségek és a mentális zavarok magas aránya.

A betegellátás növekvő költségei, a képzett személyzet hiánya, az egészségügyi szakemberek fokozódó terhelése és kiégése negatívan hat a terápiás kapcsolatokra.

Az emberiség olyan hatalmas egészségügyi kihívásokkal néz szembe, mint a világjárványok, a klímaváltozáshoz kapcsolódó betegségek és a háború.

A fennálló egészségügyi rendszerek önmagukban nem képesek ezeket a problémákat megoldani, így sürgetővé vált a jelenlegi paradigmák felülvizsgálata és új betegellátási struktúrák kialakítása.

A WHO átfogó stratégiája az egészségügyi rendszerek integrációjáért

A Frontiers in Medicine orvosi tudományos folyóiratban 2024. júniusában megjelent tanulmány részletesen elemzi a WHO 2014-2023 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, melynek célja az integratív medicina (TCIM) alkalmazásának széleskörű bevezetése. (1)

A TCIM a hagyományos gyógyító eljárásoknak és a modern orvosi terápiáknak az integrációja, amely különböző gyógyászati rendszerek előnyeit kombinálva, a betegek számára személyre szabott és átfogó gondoskodást nyújt.

Az integratív medicina a biomedicina mellett magában foglal olyan több ezer éves gyógyító eljárásokat és módszereket is, mint az Ayurveda, a hagyományos kínai orvoslás, a naturopátia, az életmódorvoslás (táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés, alvás, szociális kapcsolatok, káros szenvedélyek), az antropozófiai orvoslás, a gyógynövények, a mindfulness technikák (tudatos jelenlét) és a jóga.

A tanulmány részletesen tárgyalja a stratégia céljait, a megvalósítást, az elért eredményeket, valamint a további feladatokat és kihívásokat.

Célkitűzés

A WHO a 2014-2023 időszakra a következő átfogó célokat tűzte ki:

1. A TM (hagyományos gyógyászat) potenciáljának kiaknázása az egészség, a jólét és az emberközpontú egészségügyi ellátás területein.
2. A minőségbiztosítás, a biztonságos és hatékony alkalmazásának előmozdítása a TM termékek, szakemberek és gyakorlatok szabályozásával.
3. Az integratív medicina (TCIM) hiteles és hozzáférhető tudásbázisának kiépítése.
4. Az egyetemes egészségügyi lefedettség megvalósítása, a tradicionális gyógyító gyakorlatoknak az egészségügyi szolgáltatás nyújtásba történő integrálásával.

Az integratív medicina előnyei

Az egyes elkülönült egészségügyi rendszerek integrációjának megvalósítása, a hagyományos gyógyászatnak az állami egészségügyi ellátásba történő bevezetése számos előnnyel járhat.

• Elősegítheti a betegközpontú gondoskodást és javíthatja az egészségügyi mutatókat.
• Lehetővé teszi a betegek számára a holisztikus terápiákhoz való hozzáférést, amely egyaránt figyelembe veszi a fizikai, mentális és érzelmi jólétet.
• Az integratív orvoslás hatékonyabbá teheti a kezeléseket, ami hosszú távon redukálhatja az egészségügyi költségeket.
• A megelőzésre és a holisztikus kezelési módszerekre helyezett hangsúly csökkentheti a krónikus betegségek súlyosbodását és a kórházi tartózkodások szükségességét.

Az egészségügyi rendszer terhei mérséklődhetnek, ha a betegek jobban kontrollálják állapotukat és kevésbé szorulnak drága gyógyszeres kezelésekre.

A hagyományos gyógyító módszereknek a hozzáférhetősége különösen fontos a fejlődő országokban, ahol a modern egészségügyi szolgáltatások nem mindig állnak rendelkezésre vagy nem megfizethetők.

Krónikus betegségek kezelése

A tanulmány rámutat, hogy az integratív medicina (TCIM) eljárásainak alkalmazása különösen hasznos lehet a krónikus betegségek terápiájában. Például a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében támogatja a páciensek életminőségének javítását.

A táplálkozásból, mozgásból és relaxációból álló életmódprogramok bizonyítottan hatékonyak a koszorúér-betegség és a korai stádiumú prosztatarák visszafordításában.

Az életmódbeli változtatások biztonságosnak és költséghatékonynak bizonyultak a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának redukálásában, valamint a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a vérnyomás értékek csökkentésében.

Az életmódváltás segít a mentális egészség megőrzésében és javításában is.

Kihívások és feladatok

A tanulmány rávilágít a TCIM alkalmazásával kapcsolatos kihívásokra és feladatokra is.

A kutatási finanszírozás hiánya komoly akadályt jelenthet. Sok esetben a vizsgálatok támogatása nem kap prioritást az állami vagy magán finanszírozási programokban, mivel a modern orvosi kutatások gyakran elsőbbséget élveznek.

Ez azt eredményezi, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű adat a TCIM módszerek bizonyítékokon alapuló alkalmazásához.

Az evidenciák hiánya miatt nehéz meggyőzni a szakembereket és a szabályozó hatóságokat az integratív eljárások bevezetéséről és alkalmazásáról az állami egészségügyi rendszerekben.

A TCIM rendszerének szabályozása és minőségbiztosítása szintén kihívásokkal küzd.

Az egyes országokban eltérő szabályozások és standardok vannak érvényben, ami megnehezíti az eljárások egységes elfogadását és alkalmazását. A minőségbiztosítás hiánya miatt fennáll a veszélye annak, hogy a nem megfelelően képzett szakemberek vagy alacsony minőségű termékek kerülnek forgalomba, ami veszélyeztetheti a betegek biztonságát és a kezelési módok hitelességét.

Javaslatok

A szerzők rámutatnak, hogy további erőfeszítésekre van szükség az integratív medicina hatékonyságának és biztonságosságának igazolására.

A kutatásoknak magas színvonalú klinikai vizsgálatokra és metaanalízisekre kell építeniük, hogy erős tudományos bizonyítékokkal szolgáljanak. Az együttműködés erősítése az akadémiai intézmények, kutatóintézetek és egészségügyi szolgáltatók között kulcsfontosságú a kutatási kapacitás növelése érdekében.

Emellett nemzetközi programok létrehozása is hasznos lehet, amelyek globális szinten támogatják a TCIM kutatásokat.

Elengedhetetlen a finanszírozási források bővítése és a szabályozási keretek átfogó felülvizsgálata és fejlesztése is. A minőségbiztosítási standardok bevezetése és betartatása kiemelkedő fontosságú a betegek biztonságának garantálása érdekében.

Ez magában foglalhatja a szakemberek képzésének szigorítását, valamint a termékek és kezelések minőségének rendszeres ellenőrzését.

Következtetések

A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a WHO stratégiája jelentős mértékben hozzájárult a TCIM módszerek integrálásához a globális egészségügyi rendszerekbe. Az akadémiai konzorciumok, kutatóintézetek és egészségügyi szakemberek közötti együttműködés különösen fontos szerepet játszott a kutatás, az oktatás és a klinikai gyakorlat összekapcsolásában.

Az együttműködések révén a TCIM módszerek szélesebb körben elterjedtek, és a betegek számára elérhetővé váltak.

Megállapítást nyert, hogy a TCIM integrációja egy ország domináns egészségügyi rendszerébe, olyan tényezőktől függ, mint a nemzeti szabályozás, a megfelelő oktatás, finanszírozás, tájékoztatás, a szolgáltatások elérhetősége és a multidiszciplináris együttműködés.

Összegzés

A WHO stratégiája a hagyományos, kiegészítő és integratív orvoslás globális elterjesztésére és integrációjára törekszik, hogy egy holisztikusabb, betegek igényeire jobban reagáló egészségügyi rendszert hozzon létre.

Az akadémiai konzorciumok és a helyi közösségek bevonása, valamint a kutatási és szabályozási kihívások kezelése kulcsfontosságú a TCIM sikeres integrációjához.

A TCIM módszerek integrációja nemcsak a betegek számára nyújthat jobb ellátást, hanem hozzájárulhat az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságához és a globális egészségügyi célok eléréséhez is.

Cikkreferátumot írta: Pleszinger Katalin

Hivatkozások

(1) Hoenders, R., Ghelman, R., Portella, C., Simmons, S., Locke, A., Cramer, H., Gallego-Perez, D., & Jong, M. (2024). A review of the WHO strategy on traditional, complementary, and integrative medicine from the perspective of academic consortia for integrative medicine and health. Frontiers in medicine, 11, 1395698. https://doi.org/10.3389/fmed.2024.1395698