Alzheimer-kór: életmódváltással a leépülés ellen

Bevezetés

Dean Ornish, akinek neve szorosan összefügg az életmódorvoslással, egy 2024-ben munkatársaival kiadott randomizált kontrollált tanulmány eredményeit olvashatjátok, melyek legfőképp az életmódváltás – az étkezés, mozgás, alvás, stresszkezelés, függőségek és társas kapcsolatok – különböző aspektusait és az idővel számos esetben (általában idősebb korban) kialakuló gondolkodásbeli hanyatlás, mint például a korai kognitív károsodás vagy az Alzheimer-kór okozta demencia összefüggéseivel foglalkozik. (1)

Az Alzheimer-kór, mint időskori degeneratív betegség

Az Alzheimer-betegség egy, a kognitív (gondolkodásbeli) funkciók romlásával járó hosszú távú betegség, mely leginkább 80 éves kortól mutat növekvő tendenciát. A betegség befolyással lehet az idő és térbeli orientációs- és ítélőképességre, hosszú távon akár beszéd és gondolkodásbeli nehézségekkel járhat. Súlyos esetben személyiségváltozás is végbemehet a megbetegedett egyénnél.

Háttér és hipotézis

A kutatás hipotézise több tanulmány következtetésére alapozható, ezek közül egy, mely szerint a telített és transz-zsírbevitel korlátozásával, Omega-3 bevitel növelésével, illetve magas zöldségfogyasztásra való odafigyeléssel az Alzheimer-kór (továbbiakban AD) kialakulását késleltetni/akadályozni lehet.

Hasonló következtetésekre jutottak a kutatók a FINGER-Study kivitelezése közben is, melynek keretén belül egy 2 éves utánkövetéses vizsgálatban, ahol 60 és 77 év közötti alanyok segítségével módosították a résztvevők életmódját: bevezetésre került a rendszeres testedzés, kiegyensúlyozott diéta, kognitív tréning, valamint érrendszeri változás követést alkalmaztak. Az eredmény szerint a globális kogníció 25%-ot javult, továbbá csökkent a kardiovaszkuláris halálozás (stroke, TIA és infarktus) esélye is a kontroll csoporthoz képest.

Mivel a szívkoszorúér betegség és az AD kialakulásának számos közös biológiai mechanizmusa van, ezért feltételezték a kutatók, hogy az intenzív életmódváltással nemcsak a szívkoszorúér-betegséget, hanem ezzel egyetemben az Alzheimer-kórt is meg lehet előzni. Az intervenció magába foglalta a teljes értékű, minimálisan feldolgozott ételfogyasztást, mely alacsony zsírokban és feldolgozott szénhidrátokban, édesítőkben és adalékanyagokban, rendszeresen kivitelezett mérsékelt testmozgást, stresszkezelő technikák és támogató csoportok alkalmazását.

Módszer

A kiválasztott betegek olyan 45 és 90 év között lévő férfiak és nők voltak, akiknél fennállt az MCI (mild cognitive impairment – enyhe kognitív károsodás) vagy AD miatt kialakuló korai demencia diagnózisa. Ezeket a betegeket 2018 szeptembere és 2022 júniusa között regisztrálták, és a vizsgálathoz rendelkezésre állt minimum egy, a beteghez tartozó házastárs vagy gondozó az alapos és részletes információ nyújtáshoz.

51 olyan MCI-ben vagy Alzheimer-kór okozta korai stádiumú demenciában szenvedő résztvevőt regisztráltak, akik megfeleltek a fenti kritériumoknak. A felvett résztvevők közül 26-ot véletlenszerűen osztottak be egy intervenciós csoportba, amely 20 héten keresztül multimodális életmódbeli beavatkozást kapott, 25 résztvevőt pedig kontrollcsoportba. Őket arra kérték, hogy 20 héten keresztül ne változtassanak az életmódjukon, majd ezt követően felkínálták nekik a beavatkozást.

A beavatkozási csoportnál 20 héten keresztül alkalmaztak életmódprogramot. A résztvevők mindkét csoportban 20 hét után utóvizsgálaton vettek részt, ahol klinikai és kognitív teszteket végeztek. Ezen adatokat összehasonlították a kiindulási értékekkel.

Táplálkozás terén egy teljes értékű, minimálisan feldolgozott növényi alapú (vegán) étrendet alkalmaztak, amely magas komplex szénhidráttartalmú (elsősorban gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, szójatermékek, magvak és diófélék), és különösen alacsony a telített és transzzsírokban, édesítőszerekben és finomított szénhidrátokban. A kalóriák kb. 14-18%-a volt teljes zsír, 16-18%-a fehérje, és 63-68%-a főként összetett szénhidrát. A kalóriát nem korlátozták.

Testmozgást illetően bevezették a személyre szabott “edzésrecepteket”, aerob testmozgást (legalább 30 perc/nap, pl.: séta formájában) és enyhe erőnléti gyakorlatokat legalább heti háromszor, életkor és fittségi szint figyelembevételével.

Stresszkezelés és alvás fókuszponttal a résztvevők napi egy óra meditációt, jógaalapú pózokat, nyújtást, progresszív relaxációt és légzőgyakorlatokat alkalmaztak. A betegeket továbbá buzdították a megfelelő alvásra és biztosítottak számukra egy speciális szemüveget és nyugtató zenét az álmatlanság elkerülésére.

Csoportos támogatás is fontos szerepet játszott a programban: A résztvevők és házastársaik/segítő partnereik heti három napon egy órát támogató csoportban vettek részt, amelyet egy engedéllyel rendelkező mentálhigiénés szakember felügyelt egy biztonságos környezetben az érzelmi támogatás és a kommunikációs készségek és a compliance javítása érdekében.

Étrend-kiegészítők tekintetében a beavatkozási csoportban résztvevőknek Omega-3 kurkuminos kapszulát, multivitamin és ásványianyag-készítményeket, Q10 koenzim kapszulát, C-, és B12-vitamint, valamint magnézium L-treonátot, Hericium erinaceust (oroszlánsörény/süngomba) és Super Bifido Plus probiotikumot biztosítottak.

Elsődleges eredmények

A multimodális intenzív életmód-intervenció 20 hetes alkalmazása után az összes beteg esetében a beavatkozási és a randomizált kontrollcsoport közötti általános, statisztikailag szignifikáns különbséget mutattak a kogníció és egyéb gondolkodásbeli funkciók terén a tesztek kitöltése során.

E mérések közül három (CGIC, CDR Global, ADAS-Cog) a beavatkozó csoportban javulást, a kontrollcsoportban pedig romlást mutatott, egy teszt (CDR-SB) pedig szignifikánsan kisebb mértékű progressziót mutatott a randomizált kontrollcsoporthoz képest, amely mind a négy mérésben romlott.

A javulás a biomarkerek szintjén, mint pl. a plazma Aβ42/40 aránya, a hemoglobin A1c, inzulin, LDL-koleszterin és a β-hidroxibutirát (ketontestek), stb. is kedvező irányú eltérést mutattak. A telométer (egy öregedést befolyásoló DNS-szakasz) hossza nőtt a beavatkozási csoportban, a kontrollcsoportban pedig lényegében nem változott.

Ezek a különbségek ugyan nem voltak statisztikailag szignifikánsak, de biztosan kedvező irányú változásnak tekinthetők.

A mikrobiom (az emberi testben élő mikroorganizmusok összessége) konfigurációjában jelentős és előnyös változás következett be a beavatkozási csoportban, ellentétben a kontrollcsoporttal.

A Blautia és az Eubacterium két olyan baktériumtörzs, melyekről már több tanulmányban is kimutatták, hogy védő szerepet játszik az AD kialakulásával szemben. Ezen baktériumtörzseknek a száma nőtt a beavatkozási csoportban, míg az olyan taxonok, mint pl. a Prevotella és a Turicibacter relatív abundanciája (bősége) – melyek fokozott AD rizikótényezőként említhetők – csökkent.

Korlátok

A tanulmánynak számos korlátja van, többek között például az, hogy csak 51 beteget vontak be és randomizáltak, akik közül két beteg (mindkettő a beavatkozási csoportban) visszalépett a vizsgálat során. A kis mintaméret korlátozza az általánosíthatóságot, különösen mivel a mintában sokkal kisebb volt a faji és etnikai sokféleség, mint amire törekedtek.

Következtetések

Összefoglalva, az enyhe kognitív károsodásban vagy Alzheimer-kór okozta korai demenciában szenvedő személyek esetében az átfogó életmódbeli változtatások már 20 hét után javíthatják a kognitív funkciókat számos standard mérés szerint. Ezzel szemben a randomizált kontrollcsoportban a betegek mind a négy teszt kitöltése után általános romlást mutattak ez idő alatt. E megállapítások érvényességét alátámasztották továbbá plazma biomarkerek és mikrobiomok változásai is.

Ahogy már írtuk, ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, amely azt mutatja, hogy egy intenzív multimodális életmódbeli beavatkozás már 20 hét után jelentősen javíthatja a kogníciót és a gondolkodásbeli funkciókat, és enyhítheti a biológiai jellemzőket sok MCI-ben vagy korai, AD okozta demenciában szenvedő betegnél. Ez a hatás statisztikailag szignifikáns dózis-válasz összefüggést mutat, tehát minél intenzívebb az életmódváltás, annál nagyobb a kognícióra gyakorolt kedvező hatás.

Továbbá az életmódterápia és a gyógyszeres kezelés (pl. antiamyloid-antitestek) együttes alkalmazása még jobb szinergiát jelenthet.

Az eredmények továbbá alátámasztják azt a hipotézist is, hogy az életmódbeli beavatkozás kedvezően módosíthatja a mikrobiom egyes mikrobiális csoportjait: növelve azokat, amelyek csökkentik az Alzheimer-kór kockázatát, és csökkentve azokat, amelyek növelik a kockázatot.

Még egy fontos megállapításnak tartjuk, hogy az időben alkalmazott intenzív életmódterápiával pedig nem csak hogy megállítható, de még a kezdeti stádium előtt akár meg is előzhető a kognitív hanyatlás kialakulása.

Cikkreferátumot írta: Dr. Vincze Réka

Hivatkozások:

(1) Ornish, D., Madison, C., Kivipelto, M., Kemp, C., McCulloch, C. E., Galasko, D., Artz, J., Rentz, D., Lin, J., Norman, K., Ornish, A., Tranter, S., DeLamarter, N., Wingers, N., Richling, C., Kaddurah-Daouk, R., Knight, R., McDonald, D., Patel, L., Verdin, E., … Arnold, S. E. (2024). Effects of intensive lifestyle changes on the progression of mild cognitive impairment or early dementia due to Alzheimer’s disease: a randomized, controlled clinical trial. Alzheimer’s research & therapy, 16(1), 122. https://doi.org/10.1186/s13195-024-01482-z