Befolyásolható rákkockázati tényezők hatása

Korábbi becslések szerint 2014-ben az Egyesült Államokban a rákos megbetegedések mintegy 42%-a és az összes rákos halálozás 45%-a potenciálisan befolyásolható kockázati tényezőknek volt tulajdonítható. Azonban az azóta rendelkezésre álló friss információk szerint a specifikus ráktípusokkal összefüggő kockázati tényezők és az ezek közötti kapcsolat mértéke idővel változhat. Például a fizikai inaktivitás és a rákkeltő fertőzések esetében jelentős különbséget mutatnak az új adatok. Az idő múlásával a rákos megbetegedések és halálozások számának változása és a kockázati tényezők elterjedtségének átalakulásai együttesen befolyásolják az ismert kockázati tényezőknek tulajdonítható terheket. A jelenlegi becslések segíthetnek a rákmegelőzést célzó rendelkezések prioritásainak meghatározásában.

Egy frissen megjelent elemzés a nem melanoma típusú bőrrák kivételével az összes ráktípus okozta megbetegedést és halálozást vizsgálta, valamint 30 kiemelt típust a 30 évnél idősebbek körében. (1) A vizsgált kockázati tényezők közé tartozott a dohányzás (jelenlegi és korábbi); a passzív dohányzás; a túlsúly; az alkoholfogyasztás; a vörös- és feldolgozott hús fogyasztása; kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás, alacsony rost- és kalciumbevitel; a fizikai inaktivitás; az ultraibolya (UV) sugárzás; valamint az Epstein–Barr vírus (EBV), a Helicobacter pylori, a hepatitisz B vírus (HBV), a hepatitisz C vírus (HCV), a humán herpeszvírus‐8 (HHV‐8; más néven Kaposi-szarkóma herpeszvírus), a humán immundeficiencia vírus (HIV) és a humán papillomavírus (HPV) fertőzés.

A legfrissebb relatív kockázatokra (RR) és a rák előfordulására vonatkozó adatok szerint, 2019-ben az Egyesült Államokban az összes rákos eset 40%-a és az összes rákos halálozás közel fele a vizsgálatba bevont kockázati tényezőknek volt tulajdonítható. Ez 713 340 rákos esetet és 262 120 halálozást jelent. A dohányzás sokkal több megbetegedéshez és halálesethez kapcsolódott, mint bármely más kockázati tényező. Az összes rákos eset közel 20%-át és az összes halálozás 30%-át okozta (344 070 eset és 169 810 halálozás). Ezt követte a túlsúly (135 910 eset és 43 520 halálozás) és az alkoholfogyasztás (96 730 eset és 24 410 halálozás). A tüdőrák esetében volt a legtöbb olyan megbetegedés és halálozás, ami potenciálisan módosítható kockázati tényezőknek volt tulajdonítható.

Van néhány jelentős eltérés is korábbi tanulmányokhoz képest. Ezelőtt a nőknél nagyobb arányban tulajdonították a májrákot HCV-fertőzésnek (26%-28%), mint a férfiaknál (18%-19%). A friss kutatásban az ellenkezőjét figyelték meg (férfiaknál 34%, nőknél 17%), ami összhangban van azzal, hogy a férfiak körében magasabb a HCV-fertőzés előfordulása.

Egy másik tanulmány szerint a táplálkozási tényezők által okozott rákos esetek (7,4%) és halálozások (7,7%) aránya magasabb volt, mint az új becslés (4,2% és 4,3%). Ez részben annak tulajdonítható, hogy a korábbi tanulmány figyelembe vette a cukros üdítők fogyasztását, amelyek hozzájárulhatnak az elhízás által okozott rákos megbetegedések kockázatához. Itt külön kezelték az elhízást, és az elemzésben nem vették figyelembe ezeket az italokat.

Más eltérések oka lehet a relatív kockázatok forrásainak változása a vizsgált kockázati tényezők és ráktípusok, a célpopulációkban és más módszertani különbségekben is. Például korábbi tanulmányokban nagyobb arányú dohányzással kapcsolatos rákos halálozást figyeltek meg, részben azért, mert 2003-2006 közötti adatokat dolgoztak fel, amikor a dohányzás elterjedtebb volt.

Ebben a tanulmányban a rákos esetek általános aránya (40%) kissé alacsonyabb volt, mint a korábbi becslés (42% 2014-ben), de a kockázati tényezőknek tulajdonítható rákos esetek száma nagyobb (713 340 eset szemben a korábbi 659 640 esettel). Ennek oka elsősorban a rákos megbetegedések számának növekedése 2014 és 2019 között, amit részben az öregedés és a népességnövekedés okozott. Néhány ráktípus, például az emlő- és hasnyálmirigyrák esetében a növekvő relatív előfordulási aránya is hozzájárulhatott ehhez.

Ezzel szemben a becsült halálozási arány kissé kisebb volt (44,1%, 262 120 haláleset), mint a korábbi tanulmányban (45,1%, 265 150 haláleset). Fontos megjegyezni, hogy a korábbi becslések főként a 2011-2014 közötti kockázati tényezőkre vonatkozó adatokat vették alapul. Emellett a fizikai inaktivitással összefüggő ráktípusok száma háromról hétre nőtt a legújabb bizonyítékok alapján, bár a fizikai inaktivitás és a rákkockázat közötti összefüggés kisebb, mint amit korábban feltételeztek.

Összességében tehát az új és a korábbi becslések nem hasonlíthatók össze közvetlenül a módszertani különbségek miatt.

Összefoglalás

Az Egyesült Államokban 2019-ben az összes rákos eset 40%-a és az összes rákos halálozás közel fele befolyásolható kockázati tényezőknek volt köszönhető. Ezek az eredmények ismét megerősítik, hogy a rák okozta megbetegedések és a korai halálozások jelentősen csökkenthetőek lennének az ismert megelőző intézkedések széles körű és igazságos alkalmazásával. Ilyenek például a dohányzás visszaszorítását célzó cigaretta különadók, a HCV-fertőzés szűrése és kezelése, valamint a HPV elleni védőoltás felvétele. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyak legyenek a megelőzési stratégiák különösen az elhízás, az egészségtelen étrend, az alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás tekintetében.

Az egyénre szabott, egymást támogató intézkedések eredményesebbek lehetnek ezen kockázati tényezők csökkentésében, különösen a társadalom marginalizált csoportjai körében, akik aránytalanul nagy mértékben érintettek. További kutatásokra van szükség annak feltárására is, hogy olyan daganatok esetében amelyeknél emberek esetében a jelenlegi bizonyítékok még korlátozottak, a potenciálisan módosítható kockázati tényezők és a rák milyen kapcsolatban állnak egymással. Olyan gyakori rákfajták esetében is, amelyeknél kevés ismert módosítható kockázati tényező van (például prosztatarák és non-Hodgkin limfóma). Egyéb befolyásolható tényezők, mint a foglalkozáshoz köthető rákkeltő anyagok, a légszennyezés és más környezeti faktorok hatásáról is limitált még a rendelkezésre álló információ. Emellett tovább kell vizsgálni az egész életen át tartó kitettség hatását és a kockázati tényezők közötti kölcsönhatásokat is.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások:

(1) Islami F, Marlow EC, Thomson B, et al. Proportion and number of cancer cases and deaths attributable to potentially modifiable risk factors in the United States, 2019. CA Cancer J Clin. 2024;74(5):405-432. doi:10.3322/caac.21858