Étrendi folsavval a stroke ellen

Bevezetés

A stroke (szélütés) világon vezető haláloknak számít legfőképp a fejlett országokban. Általánosságban kijelenthető, hogy minden 3 és fél percenként meghal valaki stroke-ban. Sok esetben azon személyek, akik túl is élik, szenvednek el valamilyen maradandó károsodást testileg és/vagy szellemileg és élik életük hátralévő részét valamilyen fogyatékosságban, szorulnak hosszú távon segítségre, ellátásra. Noha jóllehet, hogy a tünetmentes gyógyulás is előfordul.

Jianjian Yang és munkatársai által 2024-ben publikált cikkben arra a következtetésre jutottak, hogy a magas étrendi folsav bevitel összefüggésben van a stroke előfordulási arányának 17%-os csökkenésével.

Továbbá az étrenddel bevitt folsav hatása nagyobb azon területekhez képest, ahol nem végeznek folsavval történő gabonadúsítást. Érdekesség, hogy a folsav-kiegészítés és a primer stroke prevenció között nem mutattak korrelációt, viszont a folsav-kiegészítés hatékonynak bizonyult azokon a területeken, ahol nem volt gabonadúsítás.

Mechanizmus

A folsav szerepet játszik a homocisztein(Hcy)-szintézisben, melynek köztudottan kardinális szerepe van a stroke kialakulásában. 22 randomizált kontrollált vizsgálat áttekintése kimutatta a stroke kockázatának 20%-os csökkenését, a Hcy-szint 0,72 umol/l-es csökkenésével párhuzamosan egy folsav-kiegészítőket szedő csoportban a kontroll csoporthoz képest.

Ez a hatás pedig annak tudható be, hogy a Hcy metioninná történő újrametilálásának szubsztrátját képezi, ezáltal biztosítva a Hcy-koncentráció csökkenését a plazmában. Az emelkedett Hcy-mennyiség toxikusan hat az endotélsejtekre károsítva azok felszínét, valamint felhalmozódásával és szabad gyökök keletkezésével károsítja az ereket, ami hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához.

Ezenkívül a Hcy fokozhatja a véralvadási funkciót és megzavarhatja az endothel függő vazomotoros szabályozást. A folsav védő hatása annak is köszönhető, hogy nemcsak a Hcy-szintézist szabályozza, hanem antioxidáns és érvédő tulajdonságokkal is rendelkezik, ami létfontosságú a megelőzésben.

Eredmények

Ez a szisztematikus áttekintés és metaanalízis összesen 12 RCT és 16 megfigyeléses tanulmány 312 ezer résztvevőjét vizsgálta meg és vont le egyértelmű következtetéseket.

Fontos megemlíteni, hogy ezen tanulmányokban nemcsak vérzéses, hanem az érelzáródásos stroke-okat is vizsgálták. A folsav-fogyasztás mértékét 24 órás étrendi elemzéssel, étkezési kérdőívekkel és naplókkal, valamint étkezési anamnézissel összesítették. Kijelenthető, hogy a férfiak esetében szignifikánsabb volt a hatás (itt az esélyhányados 0,81 volt), mint a nők esetében (míg náluk az esélyhányados 1,06 volt).

A tanulmány erősségei közé tartozik, hogy nem csak az étrendi, hanem az étkezési kiegészítőként bevitt folsavat is külön értékelte, valamint, hogy csak az “első eseményt”, vagyis stroke-ot vették számításba. Továbbá az is külön említendő, hogy az olyan területeket külön-külön elemezték világszerte (Ázsia, Amerika, Európa stb.), ahol végeznek, illetve ahol nem folyik folsavval történő gabona-dúsítás.

Gyengeségnek tekinthető, hogy megfigyeléses vizsgálatokat alkalmaztak, melyeknél szerepet játszik az emlékezeti és szelekciós torzítás, valamint az egyes tanulmányokban eltérően vették figyelembe a zavaró tényezőket, így nem lehetett teljes mértékben kiküszöbölni azokat a kontrollálatlan tényezőket, amelyek a vizsgálatok sajátosságaiból fakadhatnak.

Továbbá némely tanulmány eltérő (étrendi) folsav kategóriákat és adagolást alkalmazott. Nyilvánvalóan vannak olyan genetikai háttérrel rendelkező csoportok, melyek eltérően reagálnak a folsavra, ezzel kapcsolatban azonban nincsen elegendő adat. A stroke, mint diagnózis felállítása is egy befolyásoló tényező lehet.

Következtetés

Ez az átfogó felülvizsgálat és metaanalízis jelentős összefüggést mutatott ki az étrendi folsavbevitel és a stroke elsődleges megelőzése között, valamint összefüggést a folsav kiegészítés formájában történő pótlás és a stroke elsődleges megelőzése között azokon a területeken, ahol nincs folsav dúsítás.

Továbbá, az étrend által történő folsav-bevitel növelése vagy a folsav-kiegészítők optimális mennyiségű szedése hatékony módja lehet a stroke elsődleges megelőzésének, különösen azokban az országokban, ahol az élelmiszereket, gabonát nem dúsítják folsavval.

Magyarán az étrenddel történő folsav bevitel hatékonyabbnak mondható a kiegészítéssel bevitt folsavval szemben a stroke prevenció szempontjából. A folsav kiegészítés pedig azokon a területen lehet hatékony, ahol nem folyik gabona dúsítás (folsavval dúsított alapvető élelmiszerek közé elsősorban a kukoricaliszt, a rizs és a búzaliszt).

Ez a szisztematikus elemzés megfelelő alapul szolgál a klinikai iránymutatáshoz és a közegészségügyi politikához, noha a személyre szabott dózis-beviteli ajánlás egyénenként eltérő.

Cikkreferátumot írta: Dr. Vincze Réka

Hivatkozások:

Yang J, Wang J, Li B, Zhang Y. Folic acid for the primary prevention of stroke: a systematic review and meta-analysis. Front Nutr. 2024;11:1288417. Published 2024 Aug 2. doi:10.3389/fnut.2024.1288417