Egy 2025-ben megjelent elemzés szerint az európai várható élettartam javulásának lassulása mögötti fő okok a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek okozta halálozási arányokban történő visszaesések.
A várható élettartam egy jó mutatója a népesség egészségi állapotának.
Európában a 20. század eleje óta folyamatos emelkedés volt megfigyelhető a várható élettartamban, amit rövid időre a két világháború és az 1918-as influenza járvány szakított meg.
A javuló tendencia kezdetben a fertőző betegségek visszaszorításának volt tudható, később pedig elsősorban a nem fertőző betegségek, különösen a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatok halálozásának csökkenése vezérelt.
A 2010-es évek elejétől azonban több országban lassulás következett be a várható élettartam növekedésében, amelynek további lassulást mutatott a COVID pandémia megjelenésével.
A Global Burden of Disease 2021 adatait felhasználva egy 2025-ös elemzés 16 európai ország és az Egyesült Királyság négy nemzetének várható élettartamát elemezte 1990 és 2021 között, és az azok mögött lévő halálozási tendenciákat.
Az elemzések során az alábbi három időszakra bontották a kutatók a vizsgált periódust:
1990–2011
2011–2019
2019–2021
A szerzők nemcsak a várható élettartam változását, hanem az egyes halálokok és a fő kockázati tényezők szerepét is vizsgálták.
Az eredmények szerint 1990 és 2011 között minden vizsgált országban jelentős, átlagosan évi 0.23 évnyi növekedés történt.
2011 és 2019 között ez az ütem szinte mindenhol lassult, átlagosan évi 0.15 évre, kivéve Norvégiát, ahol ez a mutató 0.2 év felett tudott maradni.
A COVID–19 pandémia időszakában (2019–2021) az országok többségében már abszolút csökkenés volt megfigyelhető, amely elsősorban a légúti fertőzésekhez és a járvány közvetett hatásaihoz volt köthető.
A várható élettartam lassulása mögötti fő tényező a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó halálozás csökkenésében történő visszaesés, amelyért a magas testtömeg index, az emelkedő vérnyomásértékek és LDL-koleszterinszintek, illetve a növekvő alkoholfogyasztás felelnek.
A kutatók szerint ezek hátterében áll az egészségtelen étrendi mintázatok népszerűsége és a csökkent fizikai aktivitás.
Az eredmények szerint az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitás növelése és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek javítása elengedhetetlen a várható élettartam fenntartható javításában.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
GBD 2021 Europe Life Expectancy Collaborators, Changing life expectancy in European countries 1990-2021: a subanalysis of causes and risk factors from the Global Burden of Disease Study 2021, Lancet Public Health. 2025 Mar;10(3):e172-e188. doi: 10.1016/S2468-2667(25)00009-X. Epub 2025 Feb 18., PMID: 39983748
