Növényi alapú étrendek és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata: Tanulságok a Million Veteran Programból

A növényi alapú étrendeket már számos tanulmány alacsonyabb koszorúér-betegség (coronary heart disease, CHD), stroke és szív- és érrendszeri betegség (cardiovascular disease, CVD) rizikóval hozta összefüggésbe. Különböző táplálkozási irányelvek egyöntetűen azt ajánlják, hogy a CVD megelőzése érdekében fogyasszunk több növényi alapú ételt, és csökkentsük az állati eredetű ételek bevitelét.

Azonban a korábbi tanulmányok többsége a növényi alapú étrendet dichotomikus módon definiálta, vagyis teljesen kizárta bizonyos állati eredetű ételek (például vörös húsok és baromfi) vagy minden állati eredetű étel fogyasztását.

Ez többek közt korlátozta a kutatási eredmények alkalmazhatóságát az amerikai populációra, tekintettel, hogy az amerikaiak kevesebb mint 3%-a vegetáriánus. Olyan táplálkozási indexekre van szükség, amelyek képesek értékelni a növényi alapú étrendhez való alkalmazkodás fokát, hogy tanulmányozni lehessen általánosan a lakosság körében ennek az étrendi mintázatnak az egészségügyi hatásait.

A növényi alapú étrendeket szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozó korábbi kutatások inkább az iszkémiás szívbetegségekre koncentráltak, kevesebb kutatás foglalkozott az agyi érrendszeri betegségekkel. Nemrégiben az European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC)-Oxford tanulmányban arról számoltak be, hogy azoknak a résztvevőknek, akik teljes mértékben kizárták a húst és a halat az étrendjükből, nagyobb volt a stroke kockázatuk mint azoknak, akik fogyasztottak húst.

Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy ebben a tanulmányban a vegetáriánus étrend kategóriájában minden növényi ételt egyformán kezeltek. Nem tettek különbséget az eltérő növényi ételek egészségre gyakorolt hatásai között. Bizonyos, alapvetően növényi ételek nagymértékű fogyasztása, mint például a finomított gabonák és a cukrozott italok, magasabb kardiometabolikus kockázattal járnak.

Ezen korlátozások kiküszöbölésére egy kutatásban három, növényi alapú étrendi indexet dolgoztak ki: egy általános növényi alapú étrend indexet (plant-based diet index, PDI), egy egészséges PDI-t (healthful PDI, hPDI) és egy egészségtelen PDI-t (unhealthful PDI, uPDI). Így az elfogyasztott növényi ételek minőségének figyelembevételével állapítottak meg összefüggéseket a 2-es típusú diabétesz és a CHD vonatkozásában az egészségügyi dolgozók körében.

Az előző kutatások jellemzően idősebb, főként női populációkban zajlottak.

A korábbi kutatások korlátozásainak ismeretében egy 2023-ban megjelent kutatásban megvizsgálták a PDI-k kapcsolatát a CVD kockázatával, különös tekintettel a szívinfarktusra és akut iszkémiás stroke-ra. (1)

A veteránok körében végzett prospektív kohorsz kutatásban túlnyomórészt férfiak vettek részt, változatos életkori, szocio-ökonómiai és etnikai háttérrel.

Az elemzésbe beszámított 148 506 veterán adataiból a szerzők megállapították, hogy a növényi alapú étrend összességében szignifikánsan alacsonyabb CVD-kockázattal jár, és ez az összefüggés minden etnikai csoportban következetes volt.

Ezen kívül két növényi alapú étrendi mintázat betartását külön is értékelték. Az egészséges növényi alapú étrend szignifikánsan alacsonyabb CVD-kockázattal járt, mint az egészségtelen. Az egészséges növényi alapú étrend és a CVD közötti fordított összefüggés mind a szívinfarktus, mind az akut iszkémiás stroke esetében következetes volt.

Az eredmények összhangban vannak a korábbi kohorsz kutatásokkal, amelyek a növényi alapú étrendeket dichotomikus módon definiálták (pl. „vegetáriánus” vs. „nem vegetáriánus”), és amelyekben a vegetáriánus étrendek kedvezőbb hatással voltak a CVD morbiditására és mortalitására.

Li és mtsai. tanulmánya szignifikáns fordított összefüggést talált a növényi alapú étrend és a stroke kockázata között, különösen az egészséges növényi alapú ételek, mint a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök és zöldségek fogyasztása esetén.

A tanulmányban PDI-kkel modellezték az étkezési szokásokat. Az egészséges növényi ételek (pl. teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek, diófélék, hüvelyesek) fogyasztása pozitív faktor volt, az egészségtelenebb növényi ételeket (pl. finomított gabonák, burgonyák, cukrozott italok) és az állati termékek negatívan számítottak a hPDI szempontjából. Az uPD indexbe pozitívan számítottak az egészségtelenebb növényi ételek, és negatívan az egészségesek és az állati ételek.

Egy egészséges növényi túlsúlyú étrend, amely kis lépésekkel halad az egészséges növényi alapú ételek irányába anélkül, hogy bármelyik élelmiszercsoportot kizárná, rugalmasabb, vonzóbb és könnyebben megvalósítható a vegetáriánus étrendekhez képest, amelyek teljesen kizárják bizonyos ételek fogyasztását. Lehetővé teszi az egyének számára, hogy fokozatosan változtassanak az étrendjükön.

Egy vegetáriánus étrend esetében pedig az egészségtelen növényi ételek helyettesítése egészségesekkel javíthatná az étrend minőségét.

Ezek az eredmények összhangban állnak három korábbi nagy amerikai kohorsz tanulmánnyal, amelyek a növényi alapú étrendek esetében alacsonyabb CVD kockázatot találtak. Az eredmények egybevágnak azokkal a kutatásokkal is, amelyek ugyanazokat a PDI-ket alkalmazták, és megállapították, hogy a magasabb hPDI szignifikánsan alacsonyabb kockázattal járt a testsúlygyarapodás, a diabétesz, valamint a teljes és a szív- és érrendszeri mortalitás tekintetében. Míg az uPDI esetében az összefüggések ellentétes irányúak voltak: szignifikánsan több testsúlygyarapodással és a cukorbetegség és szív-és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával járt.

Bár a veteránok többsége férfi volt, 17 674 női résztvevő adatait is felhasználták, amelyek esetében hasonló összefüggést lehetett kimutatni. Az étrendi szokások időbeli változása nem lett értékelve, és a táplálkozási felmérés mérési hibái elkerülhetetlenek voltak. A PDI-k és a vérzéses stroke közötti összefüggést ebben a tanulmányban nem vizsgálták.

Összefoglalva, az amerikai veterán kohorszban azok esetében, akik túlnyomórészt egészséges növényi alapú ételeket fogyasztottak, mint a teljes kiőrlésű gabonák, teljes gyümölcsök és zöldségek, szignifikánsan csökkent a szív- és érrendszeri események kockázata. Azonban akik sok egészségtelen növényi ételt fogyasztottak, mint a cukrozott italok és finomított gabonák, azok körében a halálos CVD kockázata magasabb volt. Az eredmények ismételten alátámasztják, hogy a CVD megelőzésére a döntően egészséges növényi ételekben gazdag étrend ajánlott.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások:

(1) Li Y, Wang DD, Nguyen XT, et al. Plant-based diets and the incidence of cardiovascular disease: the Million Veteran Program. BMJ Nutr Prev Health. 2023;6(2):212-220. doi:10.1136/bmjnph-2021-000401
PMID: 38264362