Egy több mint 22 ezer laktózérzékeny alanyt vizsgáló svéd kohorszvizsgálat szerint a laktózintoleranciával élők körében lényegesen alacsonyabb volt a tüdő-, emlő- és petefészekrák előfordulása.
A tej- és tejtermékfogyasztás, valamint a daganatos betegségek kapcsolatát évtizedek óta vizsgálják, azonban az eredmények gyakran ellentmondásosak.
A legtöbb kutatás kérdőíves módszerekkel becsülte a tejtermékfogyasztást, amelynek több limitációja is lehet, ezért egy 2014-ben kiadott svéd tanulmányban más megközelítést alkalmaztak.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a laktózintoleranciában szenvedők, akik betegségük miatt kevesebb tejet és tejterméket fogyasztanak, körében hogyan alakul bizonyos daganatok előfordulása.
A résztvevőket svéd egészségügyi nyilvántartások alapján azonosították, majd adataikat összekapcsolták a Svéd Rákregiszterrel, amely segített a rák diagnózisok rögzítésében és elemzésében.
A közel 500 ezer személyévnyi nyomonkövetés során a kutatók a tüdő-, emlő- és petefészekrák előfordulását hasonlították össze a teljes svéd népesség adataival.
Az eredmények azt mutatták, hogy a laktózintoleranciával élők körében a tüdőrák kockázata 45%-kal alacsonyabb volt, az emlőrák kockázata 21%-kal, míg a petefészekrák előfordulása 39%-kal volt alacsonyabb.
Fontos megfigyelés, hogy a laktózintoleráns személyek családtagjainál nem találtak hasonló kockázatcsökkenést, ami arra utal, hogy az eredmények valószínűleg nem genetikai tényezőkkel, hanem inkább életmódbeli vagy táplálkozási szokásokkal magyarázhatók.
A szerzők több lehetséges mechanizmust is felvetnek, amelyekből kiemelten fontos a tejtermékek telített zsírtartalma, illetve olyan növekedési faktorok jelenléte, mint az IGF-1, amelyet korábbi vizsgálatok bizonyos daganatok fokozott kockázatával hoztak összefüggésbe.
Emellett a tejtermékek kerülése a bélmikrobiom összetételét is módosíthatja, ami szintén befolyásolhatja a daganatképződést, illetve az sem zárható ki, hogy a laktózintoleráns személyek egy része növényi alapú alternatívákat, például szója- vagy rizsitalokat, fogyaszt, amelyek önmagukban is kedvező egészségügyi hatásokkal járhatnak.
Bár a vizsgálat erőssége a nagy mintaszám és a regiszteradatok használata, fontos hangsúlyozni, hogy sok esetben a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a teljes étrend vagy más életmódbeli tényezők hatását nem tudták teljes mértékben kizárni.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
J Ji, J Sundquist, K Sundquist, Lactose intolerance and risk of lung, breast and ovarian cancers: aetiological clues from a population-based study in Sweden, Br J Cancer. 2015 Jan 6;112(1):149-52. doi: 10.1038/bjc.2014.544. Epub 2014 Oct 14., PMID: 25314053
