Egy 2026-ban kiadott nemzetközi vizsgálat szerint az alkoholfogyasztás lényegesen növeli a vastag- és végbélrák kockázatát, beleértve az összes vizsgált molekuláris daganattípust.
Az alkoholos italokat a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) bizonyítottan humán karcinogénnek minősítette, ugyanakkor eddig nem volt egyértelmű, hogy az alkohol káros hatása megfigyelhető-e a vastagbélrák minden molekuláris altípusaiban vagy csak egyes típusokat érint.
A 2026-ban megjelent tanulmány a GECCO és a CCFR agyszabású nemzetközi kutatási együttműködések (konzorciumok) adatain alapult, és az eddigi legnagyobb mintán vizsgálta az alkoholfogyasztás és a vastagbélrák kapcsolatát.
Az elemzésben közel 12 ezer daganatos eset és közel 11 ezer kontrollszemély szerepelt, emellett a kutatók Mendeli randomizációs elemzést is végeztek genetikai adatok felhasználásával.
A daganatokat több molekuláris jellemző alapján osztályozták, köztük a mikroszatellita-instabilitás (MSI), a CpG-sziget metilátor fenotípus (CIMP), valamint a KRAS és BRAF génmutációk szerint.
A résztvevőket alkoholfogyasztásuk alapján az alábbiak szerint kategorizálták:
- nem fogyasztók (1g/nap alatti bevitel),
- enyhe fogyasztók (7 g/nap alatt),
- mérsékelt fogyasztók (7–28 g/nap),
- magas fogyasztók (28 g/nap felett).
Az eredmények azt mutatták, hogy az alkoholt fogyasztók körében minden további napi 14 g alkoholbevitel 10%-kal növelte a vastagbélrák kockázatát.
A legerősebb összefüggést a napi 28 g-ot meghaladó bevitel esetén figyelték meg, ahol a magas fogyasztók kockázata 38%-kal magasabb volt az enyhe fogyasztókéhoz képest.
A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy az alkoholfogyasztás és a daganatkockázat közötti kapcsolat gyakorlatilag az összes vizsgált molekuláris altípusban hasonló volt és nem találtak lényeges különbséget az MSI-, CIMP-, KRAS- vagy BRAF-státusz szerint definiált daganatok között.
A Mendeli randomizációs elemzés megerősítette, hogy a magasabb alkoholfogyasztás ok-okozati kapcsolatban állhat a vastagbélrák fokozott kockázatával.
A kutatók szerint az alkohol valószínűleg nem egyetlen specifikus molekuláris útvonalon keresztül fejti ki hatását, hanem olyan általános mechanizmusokon át, mint az acetaldehid-képződés, az oxidatív stressz, a krónikus gyulladás, a DNS-károsodás, a folátanyagcsere zavara vagy a bélmikrobiom kedvezőtlen átalakulása.
Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert
INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve
6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.
- Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
- 6 pilléres rendszer
- Nemzetközileg akkreditált
- 68 db szakirodalmi citálás
- PDF formátum
- Bármilyen eszközön olvasható
- 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
- Gyakorlati tippek és tanácsok
- Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára
Hivatkozások
Christos V Chalitsios, Wing Ching Chan, Georgios Markozannes, Elom K Aglago, Sonja I Berndt, Daniel D Buchanan, Peter T Campbell, Yin Cao, Niki Dimou, David A Drew, Amy J French, Steven Gallinger, Peter Georgeson, Marios Giannakis, Stephen B Gruber, Marc J Gunter, Tabitha A Harrison, Hermann Brenner, Michael Hoffmeister, Mary-Jose Urruchúa-Rodríguez, Li Hsu, Wen-Yi Huang, Meredith Aj Hullar, Jeroen R Huyghe, Mark A Jenkins, Harindra Jayasekara, Victor Moreno, Christina C Newton, Jonathan A Nowak, Mireia Obón-Santacana, Shuji Ogino, Andrew J Pellatt, Anita Peoples, Conghui Qu, Stephanie L Schmit, Robert S Steinfelder, Wei Sun, Claire E Thomas, Amanda E Toland, Quang M Trinh, Tomotaka Ugai, Caroline Y Um, Bethany Van Guelpen, Syed H Zaidi, Ulrike Peters, Amanda I Phipps, Konstantinos K Tsilidis, Alcohol consumption and molecular subtypes of colorectal cancer: pooled observational and Mendelian randomization analyses, Observational Study Am J Clin Nutr. 2026 Jun;123(6):101308. doi: 10.1016/j.ajcnut.2026.101308. Epub 2026 Apr 22., PMID: 42031341
