Az iszkémiás szívbetegség globális terhe

Teljes értékű növényi alapú táplálkozás képzés

Az iszkémiás szívbetegség (IHD/ISZB) világszerte a morbiditás és a mortalitás vezető okai közé tartozik. Ez egy összetett kórkép, amelyet a koszorúér-betegség illetve szívinfarktus talaján a szívizmot ellátó véráramlás csökkenése jellemez. A betegségspektrum magába foglalja a krónikus stabil anginát, az akut szívinfarktust, az IHD miatt kialakult szívelégtelenséget és a krónikus IHD-t is. Az IHD terhe jelentős a 21. századi fenntartható fejlődés szempontjából és továbbra is komoly közegészségügyi kihívást jelent mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az IHD 2019-ben több mint 8 millió halálesetért volt felelős, ami közel 16%-át teszi ki a globális összhalálozásnak. A 2019-es Global Burden of Disease (GBD) tanulmány becslése szerint viszont világszerte körülbelül 197 millió azonosított IHD eset lehetett ugyanebben az évben. Az elmúlt öt évben az IHD-hez kapcsolódó életkorra korrigált halálozási ráta növekedett néhány országban, beleértve egyes fejlett országokat is, mint például az Egyesült Államok. Emellett az öregedő népesség, az elhízás, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma terjedése arra utal, hogy várhatóan még tovább fog nőni az IHD előfordulása.

Az életmód, különösen az étkezési szokások szerepe jól dokumentált a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában és az ezzel kapcsolatos kockázati tényezőkben. Egy jelentős tanulmány szerint, amelyet 25,153 kaliforniai Hetednapi Adventista vallású személy részvételével végeztek, a rendszeres húsfogyasztást összefüggésbe hozták a halálos kimenetelű IHD-val. A férfiak esetében 70%-kal magasabb kockázatot azonosítottak rendszeres húsfogyasztás esetén, még a nőknél 37%-kal volt magasabb a halálos IHD előfordulása ebben az esetben. Továbbá, az IARC (International Agency for Research on Cancer) legújabb beosztása a feldolgozott húst az I. csoportba (karcinogén) és a vörös húst a IIa. csoportba (valószínűleg karcinogén) sorolja.

Ezen eredmények alapján a 2015-2020-as amerikai táplálkozási iránymutatások javaslata a vörös és feldolgozott hús fogyasztásának minimalizálása. Azonban ezek ellenére a húsfogyasztás továbbra is népszerű, mely rámutat a további kutatások fontosságára a vörös és feldolgozott hús egészségügyi következményeinek feltárása terén. Annak ellenére, hogy egyre több tudományos bizonyíték sugallja a vörös és feldolgozott hús fogyasztásának pozitív összefüggését az IHD, és az összhalálozás esetében, kevés kutatás folyt ennek a kapcsolatnak a mélységében történő felderítése érdekében. Egy friss tanulmány célja ennek a kutatási hiánynak a betöltése, a vörös és feldolgozott hús fogyasztásának IHD-re és az összhalálozásra gyakorolt ​​hatásainak átfogó elemzésével.

A vörös húsok (marha, bárány, sertés, kecske), illetve a feldolgozott húsok (pácolással, füstöléssel, sózással vagy vegyi tartósítószerek hozzáadásával konzervált hústermékek) fogyasztása akkor tekintendő magasnak, ha az naponta egy grammban meghatározott mennyiséget meghalad. Ezt a mennyiséget a 2019-es GBD tanulmány “minimális elméleti kockázatnak kitett szintnek” (theoretical minimal risk exposure level; TMREL) nevezi. A TMREL értéke vörös hús esetében 18-27 g/napra, a feldolgozott hús esetében pedig 0-4 g/napra lett beállítva, vagyis a tanulmány alapján a feldolgozott húsok fogyasztása lényegében nem összeegyeztethető az optimális étrenddel.

Az összehasonlító tanulmány az 1990 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálja világszinten, regionálisan és nemzeti szinten az IHD okozta halálozás és DALY (Egészségkárosodással korrigált életévek) időbeli trendjeinek legfrissebb becsléseit, amelyek a vörös és feldolgozott hús magas fogyasztásával hozhatók összefüggésbe. Az eredmény alapján, világszinten a vörös és feldolgozott hús fogyasztásával összefüggő IHD-halálozások és DALY-khoz kapcsolódó ASMR (átlagos élettartamra számított standard halálozási ráta) és ASDR (átlagos életkorra számított standard halálozási ráta) csökkentek 1990 és 2019 között, miközben a halálozások és DALY-k száma nőtt. Az ASMR és ASDR trendjei azonban változatosak voltak a különböző SDI (társadalmi-demográfiai mutató) régiók között. Emellett a halálozások és DALY-k száma különbözött az életkori csoportok között, valamint az életkorspecifikus halálozási és DALY-ráták az életkorral növekedtek. A férfiak minden mutató esetében rosszabbul teljesítettek, mint a nők.

A szívbetegségek számos megalapozott kockázati tényezője, ideértve az alacsony HDL koleszterint, a magas LDL koleszterint, laktát-dehidrogenázt, alkalikus-foszfatázt és kreatin-kinázt, kulcsfontosságú szerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában. A vörös és feldolgozott hús fogyasztását több olyan mechanizmussal is összefüggésbe hozták, amelyek potenciálisan növelhetik az IHD kockázatát. Például egy metaanalízis randomizált klinikai vizsgálatokból kimutatta, hogy a vörös hús fogyasztása összefügg az LDL koleszterin emelkedett szintjével. Ezen felül a vörös húsban található hem-vas is kapcsolatba hozható az iszkémiás szívbetegség kialakulásával és a szívinfarktussal. A hús feldolgozása során gyakran használt adalékanyagok, például a nátrium, tovább növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Állatkísérletekben a feldolgozott vörös húsban található tartósítószereket, például a nitrátokat összefüggésbe hozták az endothel diszfunkcióval, az érelmeszesedéssel és az inzulinrezisztenciával. Bár a GBD adatbázis a vörös és feldolgozott hús magas fogyasztását kockázati tényezőként listázza az IHD-hez, jelenleg nincs átfogó irodalom a nagymértékű vörös és feldolgozott hús fogyasztásával összefüggő IHD globális terhéről.

A korábban említett tanulmány megállapította, hogy 1990 és 2019 között a vörös hús magas fogyasztásával összefüggő halálozások és DALY-k száma nőtt, míg az ASMR és ASDR csökkent. Az ehhez kapcsolódó mortalitás néhány magas SDI országban csökkent, ami valószínűleg a jobb orvostechnológiai fejlesztéseknek és a húsminőség-ellenőrzésnek köszönhető. Ugyanakkor a halálozási arány a közép- és alacsony SDI területeken továbbra is növekszik. Az IHD-ból származó halálozások és DALY-k száma világszerte növekszik, különösen a közép- és alacsony SDI régiókban. Beszámoltak arról, hogy a vörös hús fogyasztása hipertóniát, elhízást, éröregedést és hiperlipidémiát is okozhat, ami további növekedést eredményezhet az IHD-halálozás kockázatában.

Az ASMR és ASDR a férfiaknál jelentősen magasabb volt, ami több tényező következménye is lehet. Először is a férfiak több vörös és feldolgozott húst fogyasztanak, az átlagos fogyasztás 75,9 g/nap a férfiaknál és 55,8 g/nap a nőknél. Másodszor az elhízás, a dohányzás, a hipertónia és más kockázati tényezők előfordulása közötti különbségek a férfiaknál magasabb halálozáshoz vezethetnek. Viszont a menopauza utáni ösztrogénszint-csökkenés fokozatosan növeli az IHD halálozási arányát a nőknél, végül meghaladva a férfiakét. Hasonlóan, a jelenlegi vizsgálatban is azt tapasztalták, hogy 75-79 éves korig a halálozás és a DALY-k előfordulása a férfiaknál magasabb. Ez a jelenség a nemi alapú halálozási és DALY-különbségek szűkülésének tulajdonítható: a nők fokozatosan utolérik a férfiakat a szívbetegség kockázatában. A vörös és feldolgozott hús hatása a halálozásra és DALY-kra jelentősen változott a régiók és országok között 1990-től 2019-ig. Kelet-Ázsiában volt a vörös hús magas fogyasztásával összefüggően a legmagasabb halálozási arány, Kínával az élen. Ahogy a kínai gazdaság fejlődött, úgy a kínaiak étkezési szokásai is jelentősen megváltoztak. Magasabb lett a fehérje- és zsírfogyasztás, alacsonyabb a gabona- és zöldségfogyasztás. Azonban a magas jövedelmű országokban alig változott az étkezési mintázat az elmúlt 50 évben. Az USA-ban a legtöbb halált a feldolgozott hús és gyorséttermi ételek magas fogyasztásával hozzák összefüggésbe, amelyek magas telített- és transzzsírtartalmúak. Ezenkívül az Egyesült Államok élelmiszeriparát sok kritika éri a feldolgozott élelmiszerek agresszív marketingje és a feldolgozott húsok előállítására és címkézésére irányuló szigorúbb szabályozások elleni lobbizás miatt. Az American Heart Association (AHA) ajánlását, amely hetente maximum 100 gramm feldolgozott hús fogyasztását javasolja, egy átlagos amerikai felnőtt lakos naponta átlagosan 105 grammal túllépi.

Becslések szerint a nyugati étrend akár 60%-át adhatják az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek kezdetben a magas jövedelmű országokban jelentek meg, de a gyártás és fogyasztás robbanásszerű növekedése miatt mára világszerte elterjedtek.

Több alacsony SDI régióban a halálesetek, az ASMR és az ASDR száma növekszik. Az IHD miatti halálozás a nyugati országokban az utóbbi évtizedek során drámaian csökkent, főként a primer prevenció és az IHD korai diagnózisa, illetve adekvát kezelése miatt. Emellett bár a globalizáció fejlődést hozott az alacsony SDI régiók egészségügyi rendszerében, a nyugati életmód elterjedése a szív- és érrendszeri kockázati tényezők magasabb előfordulásával járt, ezzel jelentős közegészségügyi kihívást jelentve. A tanulmány pozitív összefüggéseket talált az SDI és az IHD-hoz kapcsolódó ASMR között a vörös húsban gazdag étrend esetén, amikor az SDI 0,7-nél kisebb volt. Azonban az SDI növekedésével ez az összefüggés jelentősen csökkent. 1990 és 2019 között a vörös húsban gazdag étrend talaján kialakult IHD-hez kapcsolódó halálesetek száma csak a magas SDI régiókban csökkent. Az alacsony SDI régiókban különböző mértékben növekedett.

A globális vörös hús fogyasztás 184 millió tonna évente. Jelentősen nőtt 1990 óta és továbbra is emelkedő tendenciát mutat, elsősorban a közepes és alacsony SDI régiókban. Ahogy a vörös és feldolgozott hús fogyasztása globális növekszik, az IHD miatti halálesetek aránya is nő. Ezen ételek egészségügyi hatása a jövőben valószínűleg súlyosabbá válik. Abban az esetben, ha egy adott régió SDI-je nem éri el a 0,6-ot, nem-lineáris a kapcsolat az SDI és az IHD-hoz kapcsolódó, feldolgozott húsban gazdag étrendhez társított ASMR között. Vagyis a feldolgozott hús még nem vált jelentős élelmiszerforrássá a kis és közepes SDI régiókban. Azonban a vörös és feldolgozott húsban gazdag étrend miatt kialakult IHD-hoz kapcsolódó ASMR csökkent a magas és közép-magas SDI régiókban, ami az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférhetőséget és a kezelés fejlődését tükrözheti. De még ezzel együtt is 2019-ben a közép-magas és magas SDI régiókban a legtöbb halálesetet és DALY-t a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásához kapcsolták. A metaanalízis nem vizsgálta, hogy a különböző típusú vörös és feldolgozott húsbevitel különböző hatásokkal járt-e az IHD kockázatára.

A Fenntartható Fejlődési Célok 3.4 (Sustainable Development Goals) friss célkitűzése a nem fertőző betegségek által okozott korai halálozások harmadával való csökkentése 2030 előtt. Ennek az ambiciózus célnak elérése érdekében minden országnak elsődleges feladatává kell tennie az IHD-hez kapcsolódó halálozási arányok csökkentését, ami a nem fertőző betegségekhez kapcsolódó halálozások vezető oka. Habár az emberek étkezési szokásainak megváltoztatása kihívást jelenthet, a kormányok különböző eszközökkel segíthetnek polgáraik étrendjének átalakításában, ideértve az oktatási és tájékoztatási kampányokat, a szabályozást és jogszabályokat, a támogatásokat, a közegészségügyi programokat, valamint a magán szervezetekkel való együttműködéseket. Az egészséges étkezési szokások ösztönzése egy átfogó és sokoldalú megközelítést igényel. Ajánlott a közegészségügyi kampányok végrehajtásának fokozása, amelyek a primer prevencióra összpontosítanak. Ezeket a kampányokat ki kell terjeszteni a kis- és közepes jövedelmű országokra, valamint a magas jövedelmű országok alacsony társadalmi-gazdasági státuszú csoportjaira.

Összefoglalásként, 1990 és 2019 között globálisan nőtt a szív- és érrendszeri betegségekhez (IHD) kapcsolódó halálozás és csökkent az egészségkárosodással korrigált életévek (DALY) száma a vörös és feldolgozott hús magas fogyasztásával összefüggésben. Mindeközben az átlagos élettartamra számított standard halálozási ráta (ASMR) és az átlagos életkorra számított standard halálozási ráta (ASDR) csökkenő tendenciát mutatott. Kiemelendő, hogy Kína és az Amerikai Egyesült Államok voltak a magas vörös és feldolgozott húsbevitellel összefüggésében legmagasabb halálozási arányokat mutató országok. A férfiak adták az IHD terhének túlnyomó részét, mely az életkorral növekedett. Habár az IHD ASMR-je csökkent a magas és a közép-magas SDI régiókban, terhe továbbra is magas maradt. Az alacsonyabb SDI régiókban pedig mindeközben növekedést mutatott ugyanezen érték. Ezek a megállapítások jelentős következményekkel bírnak a célzott beavatkozások és egészségpolitikák kidolgozása szempontjából az IHD megelőzésére és kezelésére vonatkozóan a vörös és feldolgozott hús magas fogyasztásával összefüggésben.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások

Yan D, Liu K, Li F, Shi D, Wei L, Zhang J, Su X, Wang Z. Global burden of ischemic heart disease associated with high red and processed meat consumption: an analysis of 204 countries and territories between 1990 and 2019. BMC Public Health. 2023 Nov 17;23(1):2267. doi: 10.1186/s12889-023-16954-4. PMID: 37978363; PMCID: PMC10655305.

Lifestyle Medicine felnőttképzés és szakmai továbbképzés

  • Bizonyítékokon alapuló Életmódorvoslás 6 pilléres rendszere
  • Nemzetközi akkreditáció az International Board of Lifestyle Medicine által
  • Orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségtudományi szakembereknek és magánszemélyeknek is
  • Kreditpont szerezhető: OFTEX 20 kreditpont, GYOFTEX 20 kreditpont és OKFŐ 10 kreditpont
  • Hivatalos magyar felnőttképzési tanúsítványt ad
  • 4 hónapos online tananyag, amely bárhonnan és bármikor elérhető
  • Peer-review lektorálás, ajánlott szakirodalmak, gyakorlatorientált segédletek
  • 9 orvos és egészségtudományi szakember, évtizedek szakmai tapasztalata
  • Korlátlan ideig tartó, örökös hozzáférés zárt oktatási rendszerhez
  • Rugalmas időbeosztás szerinti tanulás, munka mellett is elvégezhető
  • 30 napos élménygarancia

Ajánlott szakmai cikkek