Friss kutatás: veszélyesek lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek

Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a késztermékek széles skáláját foglalják magukba. A NOVA besorolás szerint ebbe a kategóriába esnek a csomagolt snackek, szénsavas üdítők, instant tészták- és készételek.

Ezek a termékek főként élelmiszerekből kinyert, kémiailag módosított anyagokból, valamint adalékokból állnak, amelyek javítják az ízt, állagot, megjelenést és tartósságot.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek globális fogyasztása

A világszintű értékesítési adatok és fogyasztási mintázatok elemzései azt mutatják, hogy globálisan egyre inkább eltolódik a táplálkozási mintázat egy ultrafeldolgozott étrend felé, bár jelentős különbségek vannak országok és régiók között.

A magas jövedelmű országokban is széles skálán mozog az ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalóriamennyiség aránya. Ausztráliában és az Egyesült Államokban 42-58% ez a szám, míg Olaszországban és Dél-Koreában mindössze 10% és 25% között van.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban, például Kolumbiában és Mexikóban ez az arány a teljes energiabevitel 16%-ától 30%-áig terjedhet.

Az elmúlt évtizedekben az ultrafeldolgozott termékek elérhetősége és változatossága lényegesen és gyorsan növekedett, különösen a sok lakosú, alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jellemzői

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyes jellemzői közé tartoznak a megváltoztatott textúrák, a csomagolóanyagok- és a feldolgozás okozta potenciális szennyezőanyagok, valamint az élelmiszeradalékok jelenléte.

Magasabb energia-, só-, cukor- és telített zsírtartalom, alacsonyabb rost- és mikrotápanyagtartalom jellemzi ezeket a termékeket.

Közegészségügyi probléma az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása

Ezek a tulajdonságok szinergista módon hozzájárulhatnak a krónikus gyulladásos betegségek kialakulásához és fellángolásához. Ismert, vagy kevésbé feltérképezett fiziológiai mechanizmusokon keresztül hatnak, beleértve a bél mikrobiomjának megváltoztatását és a gyulladáskeltést.

Az elmúlt évtizedben számos metaanalízis készült az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel való expozíció és a kedvezőtlen egészségügyi kimenetek közötti kapcsolatokat vizsgálva, de egyetlen átfogó metaanalízis sem készült még a témában.

Ez különösen fontos lenne, mivel globális vita folyik arról, hogy szükség van-e közegészségügyi intézkedésekre az ultrafeldolgozott élelmiszerek expozíciójának kezelésére a lakosság körében.

Ezt a hiányosságot töltené be egy frissen megjelent átfogó áttekintés, melynek célja értékelni az ultrafeldolgozott élelmiszerek expozíciója és a kedvezőtlen egészségügyi kimenetek közötti kapcsolatokat, epidemiológiai tanulmányok metaanalízisei által nyújtott bizonyítékokat vizsgálva. (1)

Friss kutatás eredményei a feldolgozott élelmiszerekről

Lane és munkatársai kutatásában 45 különböző metaanalízist vizsgáltak, amelyeknek összesen 9.888.373 résztvevője volt. Hét egészségügyi paramétert figyeltek:

1. a halálozást,
2. a rákos megbetegedéseket,
3. a mentális,
4. a légzőszervi,
5. a szív- és érrendszeri,
6. az emésztőrendszeri
7. és az anyagcserét érintő kórképeket.

Az összesített elemzésekből kiderült, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel való nagyobb expozíció (legyen szó alacsonyabb fogyasztásról vagy naponta több adagról) az esetek 71%-ában következetesen összefüggött a kedvezőtlen egészségügyi kimenetek magasabb kockázatával.

A kedvezőtlen egészségügyi hatások potenciális mechanizmusai

Az ultrafeldolgozott étrendminták olyan aspektusainak megértése, amelyek összekötik őket az egészségi állapot romlásával és a korai halálozással, további kutatást igényel. A rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek több szempontból különböznek a feldolgozatlan és a minimálisan feldolgozott élelmiszerektől.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek magasabb cukor-, telített zsír- és nátriumtartalommal, magasabb energiasűrűséggel és alacsonyabb rost-, fehérje- és mikrotápanyagtartalommal rendelkeznek.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kiszorítják a táplálóbb ételeket az étrendből, a gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket és magvakat, ezáltal csökkentve ezen ételek jótékony bioaktív vegyületeinek bevitelét, ideértve a polifenolokat vagy a fitoösztrogéneket, például az enterodiolt.

A tápanyaghiányos étrendi profilokat gyulladásos mechanizmusokon keresztül összefüggésbe hozták a krónikus betegségek emelkedett előfordulásával.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségkárosító hatásait nemcsak a tápanyagtartalmukkal és energiasűrűségükkel magyarázhatjuk, hanem az ipari feldolgozási módszerekhez társuló egyéb változásokkal is.

Az intenzív feldolgozás során az élelmiszer struktúrája átalakul, ami befolyásolhatja az emésztést, a tápanyagok felszívódását és a telítettség érzését. A hozzáadott adalékanyagok, ideértve az édesítőszereket, emulgeálószereket, színezékeket és nitrátokat/nitriteket szintén károsak az emberi egészségre.

A WHO nemrégiben figyelmeztetett a cukorhelyettesítők folyamatos használatára a testsúlykontroll vagy a nem fertőző betegségek esetén. Az új jelentés szerint a nem cukor édesítőszerek növelhetik a kardiovaszkuláris betegségek és a halálozás kockázatát.

A koktélhatás

Egyre több adat mutat arra, hogy a több adalékanyag kombinációja „koktélhatást” okozhat, aminek nagyobb hatása lehet az emberi egészségre, mint egyetlen adalékanyag bevitelének.

Az élelmiszerek intenzív ipari feldolgozása olyan potenciálisan káros anyagokat termelhet, amelyeket összefüggésbe hoztak a krónikus gyulladásos betegségek magasabb kockázatával. Ilyen vegyületek például az akrilén, az akrilamid, a furánok, a heterociklusos aminok, az ipari transzzsírsavak és a policiklusos aromás szénhidrogének.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek továbbá tartalmazhatnak egészségre veszélyes szennyeződéseket, amelyek a csomagolóanyagokból kerülhetnek a termékre, például biszfenolokat, mikroműanyagokat, ftalátokat.

Elhízás veszélye feldolgozott élelmiszerek fogyasztásakor

Kísérleti bizonyítékok szerint megalapozott kapcsolat van az ultrafeldolgozott étrendek okozta többlet energiabevitel és testsúlynövekedés között.

Más kísérleti bizonyítékok azt is kimutatták, hogy a NOVA élelmiszer osztályozási rendszer használata táplálkozási tanácsadásokhoz és a fizikai aktivitás kiegészítéseként hatékonyan megelőzi a túlzott súlynövekedést a magas testtömegindexű terhes nők esetében.

A nagyobb energiasűrűség és a gyorsabb evési ütem szintén a termékek túlzott fogyasztásához vezet.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket forgalmazó cégek által használt kiterjedt marketingstratégiák, például a vonzó csomagolás és hangzatos állítások, szintén lehetséges tényezők lehetnek a túlfogyasztásukban.

Betegségek és az ultrafeldolgozott élelmiszerek

A metaanalíziseket összefogó áttekintés magasabb kockázatról számol be a kedvezőtlen egészségügyi kimenetekkel kapcsolatban az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel való expozíció esetében.

A rendelkezésre álló legerősebb bizonyítékok a közvetlen összefüggésekre világítottak rá az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb expozíciója és a mindenkori halálozás, a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez kapcsolódó halálozás, a mentális zavarok gyakorisága, az elhízás és túlsúly, valamint a 2-es típusú diabétesz között.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel való expozíció összefüggéseire vonatkozó bizonyítékok asztma, emésztőrendszeri egészség, néhány rákos megbetegedés és köztes kardiometabolikus kockázati tényezők esetén korlátozottak és további vizsgálatokat igényelnek.

A kutatók olyan közegészségügyi stratégiák sürgős kidolgozását és újraértékelését javasolják, amelyek célja az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel való táplálkozási expozíció csökkentése az emberi egészség javítása érdekében.

Cikkreferátumot írta: Sz. Sára

Hivatkozások

(1) Lane MM, Gamage E, Du S, Ashtree DN, McGuinness AJ, Gauci S, Baker P, Lawrence M, Rebholz CM, Srour B, Touvier M, Jacka FN, O’Neil A, Segasby T, Marx W. Ultra-processed food exposure and adverse health outcomes: umbrella review of epidemiological meta-analyses. BMJ. 2024 Feb 28;384:e077310. doi: 10.1136/bmj-2023-077310. PMID: 38418082; PMCID: PMC10899807.