A szelénstátusz és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolata

Egy 13 vizsgálat eredményeit összegző szisztematikus áttekintés szerint a magasabb szelénstátusz alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozással, valamint kedvezőbb kardiovaszkuláris kockázattal áll összefüggésben.

A szelén egy esszenciális nyomelem, amely számos fehérje alkotórészeként fontos szerepet játszik az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében és az immunrendszer működésében. 

A glutation-peroxidáz és a tioredoxin-reduktáz enzimek révén hozzájárul a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök semlegesítéséhez, ezáltal csökkentve az oxidatív stresszt, amely az érelmeszesedés és más kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának egyik fontos mechanizmusa.

Bár a súlyos szelénhiány ritka, az 55 mcg/nap alatti szelénbevitel összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával, ugyanakkor a korábbi epidemiológiai vizsgálatok eredményei nem voltak egyértelműek.

Ennek érdekében egy 2020-ban kiadott szisztematikus áttekintés és metaanalízis 13 vizsgálat (kohorsz-, eset-kontroll és randomizált klinikai vizsgálatok) adatai alapján vizsgálta a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és a szelénstátusz közötti kapcsolatot.

A beválasztott vizsgálatokban közel 42 ezer alany vett részt.

Az alanyok szelénstátuszát vérmintából, és egy pár esetben körömmintából határozták meg.

Az elemzés azt mutatta, hogy a magasabb, de még fiziológiás szelénszint 30%-kal alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázattal állt összefüggésben.

A szív- és érrendszeri halálozás kockázata 31%-kal alacsonyabb volt ugyanezen alanyok között , míg a betegségek előfordulásában 34%-os kockázatcsökkenés volt megfigyelhető, bár statisztikailag az utóbbi nem volt szignifikáns.

A dózis-válasz elemzésben minden 10 µg/L-rel magasabb vérszelén-koncentráció 15%-kal alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázattal járt együtt.

A halálozás tekintetében ugyanakkor az összefüggés nem volt lineáris.

A védőhatás elsősorban azokban a régiókban figyelhető meg, ahol a szelénbevitel alacsony, míg megfelelő szelénellátottságú populációkban a pótlás előnye kevésbé egyértelmű.

A jelenlegi bizonyítékok alapján tehát nem a minél magasabb szelénbevitel a cél, hanem az optimális szelénstátusz fenntartása, hiszen a szelén biztonságos beviteli tartománya viszonylag szűk, és a túlzott bevitel potenciálisan káros hatásokkal is járhat.

Cikkreferátum szerzője: Dr. Jankó Róbert

INGYENES E-KÖNYV: Az életmódorvoslás zsebkönyve

6 módja annak, hogy átvedd az irányítást az egészséged felett. Fedezd fel az ingyenes e-könyvből a Lifestyle Medicine nemzetközileg akkreditált tudásanyag egy szeletét.

  • Bizonyítékokon alapuló életmódorvoslás
  • 6 pilléres rendszer
  • Nemzetközileg akkreditált
  • 68 db szakirodalmi citálás
  • PDF formátum
  • Bármilyen eszközön olvasható
  • 34 oldalnyi evidence-based tudásanyag
  • Gyakorlati tippek és tanácsok
  • Tapasztalt és feltörekvő szakértők számára

Hivatkozások

Angelica Kuria, Hongdou Tian, Mei Li, Yinhe Wang, Jan Olav Aaseth, Jiajie Zang, Yang Cao, Selenium status in the body and cardiovascular disease: a systematic review and meta-analysis, Meta-Analysis  Crit Rev Food Sci Nutr. 2021;61(21):3616-3625. doi: 10.1080/10408398.2020.1803200.  Epub 2020 Aug 17., PMID: 32799545

Ajánlott szakmai cikkek