A bizonyítékok alátámasztják a teljes értékű, növényi alapú étrend alkalmazását a krónikus betegségek megelőzésére, kezelésére és visszafordítására.
Egy 16 hetes randomizált klinikai vizsgálatban a maghéjával pörkölt földimogyoró 3,6%-kal növelte az agyi véráramlást, javította a verbális memóriát, és átlagosan 5 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés vérnyomást. Az életkor előrehaladtával az agy vérkeringése fokozatosan romlik, ami hozzájárulhat a kognitív hanyatlás…
Egy 2026-os elemzés 14 metaanalízis és több, mint 9500 résztvevő adatai alapján azt mutatta ki, hogy a növényi szterolok és sztanolok lényegesen csökkentik az LDL-koleszterint. A növényi szterolok és sztanolok természetesen is megtalálhatók a diófélékben, magvakban, növényi olajokban, zöldségekben és…
Egy 14 randomizált, kontrollált vizsgálatot összegző metaanalízis szerint a fahéj javíthatja a vérzsírok szintjét, azonban a vércukorértékekre gyakorolt hatása nem volt lényeges. A kettes típusú cukorbetegség hátterében az inzulinrezisztencia és a béta-sejtek fokozatos működészavara áll, és a tartósan magas vércukorszint…
Egy 18 vizsgálatot összegző metaanalízis szerint a bő olajban sült ételek 52%-kal magasabb gyomorrák kockázattal állnak összefüggésben. A gyomorrák kockázatában több tényező, mint például a Helicobacter pylori fertőzés, a magas sóbevitel, a füstölt és savanyított élelmiszerek fogyasztása, a dohányzás, az…
Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint a különböző életmódtényezők közül a céklalé vérnyomáscsökkentő hatásáról vannak a legerősebb bizonyítékok. A magas vérnyomás a szív-érrendszeri betegségek egyik fontos módosítható kockázati tényezője, ezért a gyógyszeres kezelés mellett az életmódnak is kiemelt szerepe van a…
Egy frissen kiadott eset-kontroll vizsgálat szerint a magasabb étrendi likopinbevitel akár 38%-kal alacsonyabb gyomorrák-kockázattal állhat összefüggésben. A gyomorrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos betegség, melynek kockázatát többek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a H. pylori-fertőzés és az étrend is befolyásolhatja.…
Egy randomizált vizsgálat szerint napi két adag növényi húshelyettesítő fogyasztása csökkentheti az étrendi savterhelést, ami hosszú távon csökkentheti a vesebetegség kockázatát. Az állati eredetű fehérjében gazdag étrendek összefüggésben állnak a vesekő kialakulásának magasabb kockázatával és a krónikus vesebetegség gyorsabb előrehaladásával.…
Egy 2020-ban publikált szisztematikus áttekintés szerint a legtöbb cukrozott üdítőt fogyasztó emberek húgysavszintje lényegesen magasabb, mint a legkevesebbet fogyasztó alanyoké. A húgysav a purinok lebontásának végterméke, amely normál mennyiségben antioxidáns hatású, azonban a tartósan magas húgysavszint, amit hiperurikémiának nevezünk, összefüggésben…
Egy 2025-ös metaanalízis szerint az ehető algák, különösen a spirulina, akár 5 Hgmm-rel csökkenthetik a vérnyomást, főleg magasabb vérnyomással rendelkező alanyoknál. A magas vérnyomás világszerte a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halálozás egyik legfontosabb kockázati tényezője. Emiatt egyre…
Egy kontrollált vizsgálat szerint a magas zsírtartalmú étrend akár már 5 nap után növeli a bél áteresztő képességét és a keringő endotoxinok és a gyulladásos markerek szintjét. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a „metabolikus endotoxémiára”, amely során a…
Egy több mint 1,4 millió résztvevő adatait összegző metaanalízis szerint a vörös és különösen a feldolgozott húsok nagyobb fogyasztása összefügg az iszkémiás szívbetegség magasabb kockázatával. Az iszkémiás szívbetegség világszerte a vezető halálokok közé tartozik. 2016-os adatok azt mutatták, hogy 9…
Egy 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a D-vitamin pótlás javítja a D-vitamin státuszt, és a D-vitamin hiányos betegek körében az életminőségét is kedvezően befolyásolhatja. Az irritábilis bél szindróma (IBS) a lakosság mintegy 10–25%-át érintő, hasi fájdalommal, puffadással és…