A bizonyítékok alátámasztják a teljes értékű, növényi alapú étrend alkalmazását a krónikus betegségek megelőzésére, kezelésére és visszafordítására.
Egy randomizált vizsgálat szerint napi két adag növényi húshelyettesítő fogyasztása csökkentheti az étrendi savterhelést, ami hosszú távon csökkentheti a vesebetegség kockázatát. Az állati eredetű fehérjében gazdag étrendek összefüggésben állnak a vesekő kialakulásának magasabb kockázatával és a krónikus vesebetegség gyorsabb előrehaladásával.…
Egy 2020-ban publikált szisztematikus áttekintés szerint a legtöbb cukrozott üdítőt fogyasztó emberek húgysavszintje lényegesen magasabb, mint a legkevesebbet fogyasztó alanyoké. A húgysav a purinok lebontásának végterméke, amely normál mennyiségben antioxidáns hatású, azonban a tartósan magas húgysavszint, amit hiperurikémiának nevezünk, összefüggésben…
Egy 2025-ös metaanalízis szerint az ehető algák, különösen a spirulina, akár 5 Hgmm-rel csökkenthetik a vérnyomást, főleg magasabb vérnyomással rendelkező alanyoknál. A magas vérnyomás világszerte a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halálozás egyik legfontosabb kockázati tényezője. Emiatt egyre…
Egy kontrollált vizsgálat szerint a magas zsírtartalmú étrend akár már 5 nap után növeli a bél áteresztő képességét és a keringő endotoxinok és a gyulladásos markerek szintjét. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a „metabolikus endotoxémiára”, amely során a…
Egy több mint 1,4 millió résztvevő adatait összegző metaanalízis szerint a vörös és különösen a feldolgozott húsok nagyobb fogyasztása összefügg az iszkémiás szívbetegség magasabb kockázatával. Az iszkémiás szívbetegség világszerte a vezető halálokok közé tartozik. 2016-os adatok azt mutatták, hogy 9…
Egy 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a D-vitamin pótlás javítja a D-vitamin státuszt, és a D-vitamin hiányos betegek körében az életminőségét is kedvezően befolyásolhatja. Az irritábilis bél szindróma (IBS) a lakosság mintegy 10–25%-át érintő, hasi fájdalommal, puffadással és…
Egy 13 vizsgálat eredményeit összegző szisztematikus áttekintés szerint a magasabb szelénstátusz alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozással, valamint kedvezőbb kardiovaszkuláris kockázattal áll összefüggésben. A szelén egy esszenciális nyomelem, amely számos fehérje alkotórészeként fontos szerepet játszik az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében…
Egy 2015-ös klinikai vizsgálat elemzése szerint a keresztesvirágú zöldségek nagyobb fogyasztása alacsonyabb sejtosztódási aktivitással állt összefüggésben mellrák esetén. Az emlőrák világszerte a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, melynek köszönhetően a táplálkozás szerepe az emlőrák megelőzésében továbbra is az egyik legjobban kutatott…
Egy nagyszabású angliai tanulmány szerint a növényi alapú és mediterrán stílusú étrendek alacsonyabb krónikus fájdalom kockázattal állnak összefüggésben. A krónikus fájdalom felnőttkorú népesség 20%-át érinti és jelentősen rontja az életminőséget, és az egyik vezető oka a rokkantságnak. Az elmúlt években…
Egy 26 vizsgálatot összegző metaanalízis szerint a hüvelyesek rendszeres fogyasztása alacsonyabb szív- és érrendszeri kockázattal jár együtt. A legnagyobb védő hatás heti körülbelül 400 gramm főtt hüvelyes fogyasztásánál volt megfigyelhető. A hüvelyesek, beleértve a babot, a lencsét, a csicseriborsót és…
Egy randomizált, placebo kontrollált vizsgálat szerint napi két adag epernek megfelelő liofilizált eperpor nyolc héten át történő fogyasztása lényeges javulást okozott a kognitív és kardiovaszkuláris funkciókban. Az egészséges öregedés egyik legnagyobb kihívása a kognitív hanyatlás és a kardiometabolikus betegségek együttes…
Egy több mint 500 ezer fő bevonásával készült vizsgálat szerint az ételek rendszeres sózása akár 50%-kal növelheti a korai halálozás kockázatát. A nátriumbevitel és az egészség kapcsolatáról évtizedek óta tart a tudományos vita, hiszen számos vizsgálatban a magas sófogyasztás a…